Sopron élén - Sopron város polgármesterei 2.
Hol helyezzük el a 18. századi Sopront a Magyar Királyság városhálózatában? Demográfiai adatok alapján a két világháború között Thirring Gusztáv a tizedik legnépesebb magyar városként határozta meg a helyét. A 20. század történetírása immáron a lakosság nagysága mellett más egyéb szempontot is figyelembe véve - mint a kézműipar jelentősége és differenciáltsága, a várost a környező térben elhelyező piacközponti és piackörzeti szerepe - nemcsak megerősítették ezt a meghatározást, de annyiban árnyalták is, hogy a várost a legfejlettebb hazai városok között helyezték el. Ezek a kutatások kihangsúlyozták hogy gazdasági szerepe és hatásköre domináns módon terjedt ki a történeti vármegye nyugati részére, míg hasonló meghatározó módon formálta a tőle keletre eső terület nagy részét is. Emellett a Rábaköz keleti térségében és Győr előterében ez a dominancia Kismatonnal és Ruszttal megosztott piackörzetbe ment át. A 18. századi Sopron polgármesterei, egy lélekszámában növekvő, gazdasági jelentőségében pedig a történeti vármegyének elsőrendű centrumot jelentő szabad királyi várost irányítottak.
-
Alcím Wolfgang Artnertől Ludwig Gabrielig (1631-1790)Szerző/Szerkesztő Dominkovits Péter, Szakács Anita, H. Németh IstvánKiadó Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Vármegye Soproni LevéltáraKiadás éve 2024Kiadás helye SopronNyomda OOK-Press Kft.Oldalszám 271Nyelv magyarKötéstípus Fűzött kemény papírkötésÁllapot újISBN 978 963 8327 58 1Raktárkészlet VANCikkszám SOPELEN2Tömeg 630 g/db
- Újdonságok
- Antikvár könyvek
- Játék, ajándék
- Térképek
- Új kiadványok
- ANNO könyvek
- Csirimojó
- Egyetemi jegyzetek
- Életmód, egészség, sport
- Építészet
- Erdészet, faipar, vadászat
- Gasztronómia
- Gyerek / Ifjúsági
- HAMVAS BÉLA MŰVEI
- Helytörténet
- Idegennyelvű könyvek
- Irodalom
- Kertészet
- Közlekedés
- Kultúrtörténet
- Műszaki könyvek
- Művészet
- Naptár
- Pedagógia
- Természettudomány
- Történelem
- Turizmus
- Útikönyv, útleírás