Hol helyezzük el a 18. századi Sopront a Magyar Királyság városhálózatában? Demográfiai adatok alapján a két világháború között Thirring Gusztáv a tizedik legnépesebb magyar városként határozta meg a helyét. A 20. század történetírása immáron a lakosság nagysága mellett más egyéb szempontot is figyelembe véve - mint a kézműipar jelentősége és differenciáltsága, a várost a környező térben elhelyező piacközponti és piackörzeti szerepe - nemcsak megerősítették ezt a meghatározást, de annyiban árnyalták is, hogy a várost a legfejlettebb hazai városok között helyezték el. Ezek a kutatások kihangsúlyozták hogy gazdasági szerepe és hatásköre domináns módon terjedt ki a történeti vármegye nyugati részére, míg hasonló meghatározó módon formálta a tőle keletre eső terület nagy részét is. Emellett a Rábaköz keleti térségében és Győr előterében ez a dominancia Kismatonnal és Ruszttal megosztott piackörzetbe ment át. A 18. századi Sopron polgármesterei, egy lélekszámában növekvő, gazdasági jelentőségében pedig a történeti vármegyének elsőrendű centrumot jelentő szabad királyi várost irányítottak.