Tar Lőrinc pokoljárása

A középkori kódexirodalom képzeletfelszabadító olvasmányai közül az első helyek egyike illet meg a vizionárius irodalmat, mely valamennyi korabeli elbeszélő prózánál - még a legendánál is - nyitottabb volt. Felszabadította a vallási dogmák nyűgétől szárnya szegett költői fantáziát, engedte tévedni hőseit, kényekedve szerint utaztatta őket égen-földön, szárazon és vizen, levitte a poklok fenekére, felemelte a mennyekig.

A pokolra szálló lovagok között magyarok is voltak, az egyik legnevezetesebb Tar Lőrinc, Zsigmond király udvari embere, aki 1411-ben megjárta az írországi Szent Patrik Purgatóriumot, a középkor híres zarándokhelyét. Alakja, pokoljárásának csodálatos eseményei köré gazdag legendaanyag szövődött. Megörökítette őt egy versében Tinódi Sebestyén, említi Arany János is a Toldi szerelmé-ben, egy ismeretlen szerző latin nyelvű verse kalandozásainak, utazásainak jeles állomásait sorolja fel. Irodalomtörténet-írásunk is sokat foglalkozott vele, bár pokoljárásának története eddig még nem került magyarul kiadásra, egy latin nyelvű kódex rejtette a British Múzeumban.

Most először adjuk köre magyarul Tar Lőrinc pokoljárásának történetét, közöljük Tinódi Sebestyén költeményének Tar Lőrincre vonatkozó részletét, valamint a lovag kalandjait soroló latin nyelvű vers magyar fordítását.

Tartalmazza kötetünk a másik nevezetes középkori pokoljáró, Krizsafán fia György vízióinak eredetileg latin nyelvű foglalatát is, valamint egy középkori pokoljáró kézikönyv XVIII. századi magyar fordításának részletét.

A gyűjtemény második része - a külföldön lejegyzett magyar víziók tükörképeként - olyan európai látomásokat tartalmaz, melyek a magyar kódexekben találhatók.

Válogatta, a szöveget gondozta, a bevezető tanulmányt írta: V. Kovács Sándor.