Magyar biokertek a XVII. században

Három évszázad múltán újra az érdeklődés középpontjába került a tisztán biológiai módszerekkel művelt kert. Nem (csak) nosztalgia ez, hanem a kemizálás melléktermékeként szennyezett környezetünk jobbításán munkálkodó szándék hatása.

A XVII. század második felében nyomtatták ki Lippai János: Posoni kert és Antoine Mizald: Kerti dolgok leírása c. műveket, amelyek gyakorlati útmutatások voltak koruk kertészei számára.

Hasznosak lehetnek e tanácsok ma is (az újrafelfedezések kínjait elkerülendő) és érdekes ez a kép, amelyet koruk termelési kultúrájáról rajzoltak.

Surányi Dezső nemcsak válogatott e két műből, hanem kommentárokkal is ellátta azokat. A könyvet Clusius XVI. századból származó illusztrációi teszik érdekesebbé.

Tartalomjegyzék

Bevezetés: A biológiai kertművelés előtörténete / 5

Lippai János: Posoni kert (1664-1667) / 11

Nadányi János: Kerti dolgok leirása (1669) / 127

Alexikepus, avagy orvos kert / 151

Forrásjegyzék / 183

Tárgymutató / 185