Lókút története
-
Ebben az esztendőben ünnepli Magyarország a honfoglalás 1100. évfordulóját.
Lókút mint település élete alig 250 évvel ezelőtt kezdődött, ekkor telepedett meg itt ebben az évezredben a természetformáló ember; a Dunántúlt kettéválasztó hegységek legmagasabb vonulatában. Ami csapadék e község területére jut, vízválasztóra ér, hisz egyik része nyugati irányba, a Gerence és a Cuha patakokból indulva Győrnél ér a Dunába; a másik része kelet felé indul, a veszprémi Séd patakon, Sárvízen, Sión keresztül Szekszárdnál találkozik a Dunával. Tehát 500-600 km megtétele után találkozhatnak ismét azok a vízcseppek, amelyek éppen egymás mellett jutottak e területre.
Lókút Veszprémtől, hazánk egyik legnagyobb múlttal rendelkező helyétől, a királynék városától alig 10 km-re van, de közúton a közelmúltig csak 33 km megtétele után volt elérhető. Mindez természeti adottságából ered, melynek része a hegység, az erdőség, elsősorban a bükkállománnyal együtt, vadnak is megfelelő életfeltételeket biztosítva. A község természeti adottságát mutatja, hogy tiszta időben több pontjáról lehet látni a Balatont, szinte a fél Dunántúlban gyönyörködhetünk, ha a község legmagasabb pontjáról, a Papodról tájékozódunk.
Lókúthoz tartozik külterületi lakott helyként Obányapuszta a mai napig, Pénzeskútpuszta és Gyertyánkútpuszta 1956-ig. Aklipuszta korábbi település, egyes időszakokban tartozott Lókúthoz. E települések életével is foglalkozik a szerző az együttélések időszakaiban. A török Magyarországról történő kiűzése után kezdődött meg a nyugodtabb gazdasági élet, melyhez emberekre, munkát végző, adózó személyekre volt szüksége a termőföld tulajdonosainak. E terület birtokosa Aklipuszta kivételével a cseszneki Esterházy-család volt, amely Mária Terézia uralkodása alatt, 1759-ben telepítette Lókútra azt a húsz szlovák családot, akik az első lakói voltak a településnek.
Már az első évtizedekben magyarokkal és németekkel gyarapodtak. Különösen meglendítette a német nemzetiségűek arányát a gyorsan növekvő lakosságon belül az óbányai üveghuta 1762-től történő építése. Tehát szinte a község életének létrejöttével együtt élt, dolgozott, gyarapodott a szlovák, a német és a magyar, nemzeti konfliktusok nélkül, az egyre növekvő német nemzetiségűek arányának növekedése mellett.
Nincsenek adatok arra vonatkozóan, hogy a szlovák és német lakosság honnan érkezett. A telepítési szerződések - az első kivételével - nincsenek meg. Továbbra is kérdéses marad, hogy a telepítés közvetlenül Németország mai területéről történt, vagy a túlnépesedett bakonyi falvakból költöztek ide a német nemzetiségű családok. A községben használt német nyelv egy régi bajor nyelvjárást beszél. Ez alapján a beköltöző német lakosság zöme Bajorország ÉNY-i részéről származik.
A megélhetésért nagyon keményen meg kellett dolgozni A fakitermelés adta a legelső feladatot, mely az üveghuta nagymértékű faigénye miatt felgyorsult. Az irtásföldeken megindult a szántóföldi művelés és a kevésbé jó területeken a legeltetés. A lókúti hospesek (telepesek) szabad menetelű árendások (bérlők) voltak, akik kevés földjük művelése mellett elsősorban háziiparral, lapátok, favillák, egyéb faeszközök készítésével foglalkoztak. Tűzifával kereskedtek és fuvarokat vállaltak, állatokat tartottak, amelyeket a közeli veszprémi piacon értékesítettek. A földhiány miatt jelentős háziipar, sőt céhes ipar alakult ki, zirci és veszprémi céhközpontokkal.
-
Alcím Egy bakonyi község múltja és jeleneSzerző/Szerkesztő Veress D. CsabaKiadó Lókút Község ÖnkormányzataKiadás éve 1996Kiadás helye VeszprémNyomda Veszprémi Nyomda Rt.Oldalszám 368Nyelv magyar, németKötéstípus fűzött kemény papírkötésÁllapot jóISBN 963 03 4053 4Raktárkészlet NINCSCikkszám LOKTORTömeg 750 g/db
- Újdonságok
- Antikvár könyvek
- Állatorvosi könyvek
- Biológia
- Családtörténet
- Dedikált könyvek
- Életmód, egészség, szépségápolás
- Építészet
- Erdészet, faipar
- Ezotéria, asztrológia
- Filozófia
- Fizika
- Földrajz, csillagászat
- Gasztronómia
- Gyerekkönyvek
- Helytörténet
- Hobbi, szórakozás
- Idegen nyelvű könyvek
- Időszaki kiadványok
- Ifjúsági irodalom
- Informatika
- Irodalomtörténet, -elmélet, nyelvészet
- Jog
- Kémia
- Képregények
- Könyvrégiségek
- Környezetvédelem, természetvédelem, ökológia
- Közgazdaságtan, üzlet
- Lexikonok
- Matematika
- Mezőgazdaság
- Műszaki könyvek
- Művelődéstörténet
- Művészet
- Néprajz
- Orvosi könyvek
- Pedagógia, gyógypedagógia
- Pengős, ponyva
- Politika
- Pszichológia
- Sport
- Szépirodalom
- Szociológia
- Szótárak
- Tankönyvek
- Természetrajz
- Történelem
- Útikönyvek
- Útleírások
- Vadászat, halászat
- Vallás
- Játék, ajándék
- Térképek
- Új kiadványok