1. kötet: Alapvetés
Jövőnk néhány vonásában biztosak lehetünk: tudásközpontú társadalmak világának ígérkezik. A sokarcú iskolázás mellett a tudás alapú társadalom megkülönböztetett szellemi intézménye lesz a tudásgazdálkodó, ismeretgazdálkodó könyvtár. Negyven éve lassan, hogy napvilágot látott Sallai István és Sebestyén Géza A könyvtáros kézikönyve című szintézise. Könyvtárosnemzedékek nőttek fel rajta, s nemzedéknyi idő telt el megjelenése óta. Óriási változásokat tapasztaltunk ez idő alatt a társadalmi közlés termész etében, a publikációk kezelésének eljárásában és technikáiban. Könyvtárainkban c. változások átalakították a szellemi alkotások feldolgozásának módjait és tették hozzáférhetővé az alkotások hasznosításának, közkinccsé tételének eddig nem is álmodott lehetőségeit, miközben megmaradt a könyvtárak - vagy az ismeretgazdálkodás egyéb nevekkel illethető intézményei - évezredek óta változatlan feladata: az információs források megnyitása az emberek előtt. Időszerűvé vált újabb összegzést készíteni. Kötetünk erre tesz kísérletet.
2. kötet: Feltárás és visszakeresés
Jelen kötet arra keresi a választ, hogyan kell az eredeti képviseletében megjelenő reprezentációt, helyettesítőt, szaknyelven szurrogátumot megalkotni oly módon, hogy az ne csak rámutató, vezérlő helyettesítő, hanem az eredeti információnak valódi képviselője legyen. A kötet nem arról szól tehát, hogy milyen eljárások léteznek, hanem arról, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és hogy mindegyik stációból valami tovább hagyományozódott a rákövetkezőre. A relációkat tükröztető osztályozásból és indexelésből már könnyű átlépni például a hipertext rejtelmeibe.
Közben megváltoztak a követelmények tételeink azonosítására is. nemcsak sokoldalúbb, hanem sokkal pontosabb és finomabb megkülönböztetéseket biztosító adatelemekből épülnek fel ma már a bibliográfiai tételek, amelyekkel szemben alapvető követelmény a nemzetközi illeszthetőség is.
A kötet mondanivalója nem korlátozódik könyvtárakra és tájékoztatási szervezetekre. Ha szhóval nincs is mindig kimondva, alkalmazható bárhol, ahol az adatbázisok, keresőrendszerek a szakirodalom feldolgozásához hasonló modellekkel jeleníthetik meg, azaz objektumok, létesítmények, személyek, adatok, jelenségek stb., illetve ismérveik kapcsolatrendszerével.
3. kötet: A könyvtárak rendszere
A kötet a könyvtári rendszerrel foglalkozik: a könyvtári szolgálat kialakulásának tanulságai, az egyes könyvtártípusok (nemzeti, köz-, szak-, felsőoktatási és iskolai) jellegzetességei, a különgyűjtemények és az elektronikus könyvtár, valamint a rendszerképző elemek és szervezetek áttekintése után a felhasználókkal közvetlen kapcsolatban álló egyes könyvtárak mint a rendszer tagjainak működési modelljét vázolja fel.
4. kötet: Határterületek
Más diszciplínákhoz hasonlóan a könyvtár-, és információtudományt is ezer szál köti más tudományokhoz. A szövegtan, tudománymetria, tudományrendszertan már az előző kötetekben helyet kapott, mivel az információtudomány korszerűen ezek alkalmazásaként határozza meg magát. A negyedik kötet a további határtudományokat mutatja be három blokkban. Az első blokk három fejezetből áll: könyvtár és szociológia, olvasáslélektan, a tájékoztatási és könyvtári szolgálat jogi szabályozása. ezt egy technikai blokk követi, szintén három részben: a technológiai folyamatok automatizálása, állományvédelem, könyvtárépítészet. A könyvtárvezetés, könyvtárgazdaságtan és PR kérdései alkotják a kötet harmadik részét. Valamennyi fejezet közös jellemzője: hogy nem a vonatkozó határtudomány egyszerű összegző áttekintését nyújtja, hanem könyvtári, információtudományi látószögből mutatja meg a kialakult tudományközi kapcsolatok területeit és tartalmát.
5. kötet: Segédletek
A kézikönyv ötödik kötete kettős célt szolgál. Egyfelől lekerekíti és kiegészíti a teljes munka mondandóját, másfelől magának az információtudománynak és könyvtárosságnak a műveléséhez nélkülözhetetlen eszközöket, tájékozódási forrásokat adja közre. A kötet első fejezete prognosztizálja a tudásgazdálkodó intézmények, könyvtárak jövőjét. Ezt követi a szakirodalmi és faktográfiai eszközök fejezete, majd a normatív dokumentumok, szabványok számbavétele következik. Végül az 1-5. kötethez tartozó név- és tárgymutató könnyíti meg a kézikönyv sorozat használatát.
