Hogyan működik az óra

Bevezetés
Az órásipar a finommechanika legrégibb ága. Ide soroljuk az időmérő készülékek és azok részeinek elméletét, szerkezettanát, gyártását és karbantartását. Kifejezetten a finommechanika körébe csak a mechanikai órák tartoznak (melyekkel könyvünkben foglalkozunk), míg az egyéb óraféleségek már némileg kívül esnek a finommechanikán. Így például a villamos órák részben a gyengeáramú elektrotechnika, a tranzisztoros órák az elektronika területéhez tartoznak, a toronyórák pedig átmenetet képeznek a gépipari gyártmányok felé.
Az órás mesterségnek Csehszlovákiában hagyományai vannak. így megemlíthetjük a Hradec Králové-i Hanus mestert, aki állítólag 1480- ban készítette a prágai régi városháza híres toronyóráját (az orlojt), a prágai Jakub Zech mestert, aki már 1525-ben zsebórát készített, Josef Bozek órást és feltalálót, Kosek órásmestert. A kisipari órakészítmények, pl. a zsebórák, régebben a lakosság széles körei számára magas áruk miatt teljesen hozzáférhetetlenek voltak.
Csehszlovákiában az ipari óragyártás kezdetének az 1845-ös évet tekinthetjük, amikor a prágai Hainz órás megkezdte az órák iparszerű gyártását. 1918 után Csehszlovákiában már több kis és közepes óragyár működött, melyek össztermelése az országos szükségletet azonban csak néhány nagy órafajta tekintetében tudta kielégíteni.
Az óraipar valódi kibontakozására Csehszlovákiában csak az 1945. és 1948. évi államosítás után került sor. A kis, nem gazdaságos gyárakat fokozatosan megszüntették, és az egész óragyártást három nagy üzembe vonták össze, Sternberkbe, Nővé Mesto nad Metujibs és Prágába.
A sternberki Chronotechna gyár bevezette az ébresztőórák, majd később az összes szokásos nagy óraféleség nagysorozat gyártását is.