City

Gould államvizsgájának napján apja az arpakai katonai támaszpontról egyenesen hozzá repült és helikopterével az egyetem fűves területén szállt le. A rektor gyönyörű beszédet tartott. Az egyik legkiemelkedőb pontja az a billiárdos volt. "Mi, kedves Gould, a te emberi és tudományos kalandodra úgy tekintünk, mint bölcs parabolára, mellyel egy isteni kéz intelligenciája, életed zöld billiárdasztala fölé hajolva, lökést adott intelligenciád billiárdgolyójának. Te billiárdgolyó vagy, Gould, és a tudás partjai közt futsz ide-oda, s közben egy olyan tévedhetetlen röppályát írsz le, amely végül téged - a  mi nagy örömünkre és vigasztalásunkra - a hírnév és a siker lyukába fog gyöngéden begurítani. És csak halkan, de annál nagyobb büszkeséggel mondom neked, kisfiam: annak a lyuknak neve van. azt a lyukat Nobel-díjnak hívják."