A betű

Előljáró beszéd

Mindnyájunk kincse, életszükséglete minden kultúrembernek: a BETÜ. Azért állítottam össze ezt a könyvet, hogy megismertessem a laikussal, hogyan készül a betű és mint használják ezt a könyv készítésének különféle fázisaiban. Sok a művelt ember, aki bár szereti a könyvet, mégsem ismeri az eljárást, amely ezt létrehozza. Ebből megismeri, hogyan készül a betű, hogyan szedik és nyomják a könyvet, hogyan készül az illusztráció, a könyvkötő munka. A szakember szivesebben dolgozik olyan rendelővel, aki tisztában van a megrendelt munka anyagával és technikájával és aki megtudja különböztetni a jó munkát a hitványtól.
E munka minden sorában a betű kultusza vezet, amelynek szeretetében nőttem fel, amelynek régi munkása vagyok és amelynek életemet szenteltem. Talán sokan hézagosnak fogják találni e könyvet, mert hiszen a könyvnyomtatás művészete mellett az egyéb grafikai műveleteket figyelmen kívül hagyom. De ezek a grafikai iparok nem a kifejezés, hanem inkább a képes ábrázolás körébe tartoznak. Ilyen rokon grafikai műveletek a réz- és acélmetszés, kőnyomás (litográfia), fénynyomás, mélynyomás és az utóbbi időben nagy lendületet vett offsetnyomás.
Ezek azonban minden tökéletességük mellett is tökéletleneknek bizonyulnak, amikor nem csupán a szemhez, hanem a szívhez és az értelemhez szólunk. Az offsetnyomást már úgy tekintették, mint amellyé a jövő: fölöslegessé fogja tenni a betű öntését, szedését. A hozzá fűzött remények nem váltak be, az offsetnyomás csak a képet adja vissza elég finom reprodukcióban, de a szöveg nyomása homályos és szakadozott. Ugyanez áll a mélynyomásra is. A kis karcsú ólomkatonák nem mellőzhetők, azok milliói és milliói szolgálnak továbbra is a művelődés és előrehaladás hadseregében és Johannes Gutenberg mozgatható betűi még igen hosszú ideig kisérnek bennünket életutainkon.
Budapest, 1929 április hó.
Rovó Aladár
a Fővárosi Nyomda R.-T. vezérigazgatója