Zerstörte Hoffnung - Der Anfang vom Ende (Szertefoszlott remények - A vég kezdete)

Potoczky Mária 1922-ben született Budapesten nemesi családban. Középiskolai tanulmányait a francia "Les Soeurs de la Visitations" rend internátusában végezte, ahol az oktatás nyelve német, francia és angol volt. Egyetemen közgazdaságot tanult, közben rendszeresen publikált irodalmi és tudományos lapokban. 1944-ben belépett a Kommunista Pártba, melynek 1956-ig tagja volt. Első férjét, Jándy Géza volt horthysta századost, valamint bátyját és apósát az 1950-es évek elején Rákosiék letartóztatták és bebörtönözték, édesanyját internálótáborba zárták. 1948-ban Mária – aki különváltan élt férjétől – Nógrádi Sándor tábornoknak, a HM politikai főcsoportfőnökének lett a szeretője. A Nógrádi-ügy éppen a tábornokper előkészítése idején pattant ki, így az asszonyt is őrizetbe vették. Potoczky Máriát a Sólyom László és társai ellen lefolytatott perben 12 évre ítélték kémkedéséért. Összesen 6 évet töltött börtönben. Eközben zárkatársa volt Kéthly Anna szociáldemokrata politikus is, akivel későbbi, emigrációban töltött évtizedeikben is bensőséges, baráti kapcsolatban maradt.
Potoczky Mária 1956-ban az Egyetemi Forradalmi Tanács tagjaként Nagy Imre hívei közé tartozott, ám a novemberi második szovjet intervenció napján a francia követségen és talált menedéket. Menekülését az osztrák szociáldemokrata ifjúsági vezető, Peter Strasser szervezte, akinek egy darabig a tolmácsa, később felesége lett. Második férje halála után az osztrák igazságügyminiszterrel, Christian Brodaval (1916–1987) annak haláláig élt együtt. Potoczky Mária életútja a nempolitizáló sokaság közelmúltbeli odüsszeiájának egyike. Azzal a különbséggel, hogy ő dokumentálta is pályáját: egyaránt tudósít az 1956-os forradalom és a kényszerűen választott emigráns-sors mindennapjairól.

A később kötetté szerkesztett jegyzetek eredetileg spontán tudósítások voltak, melyeket későbbi férjének, Peter Strassernek küldött Bécsbe, aki rögtön Olaszországba továbbította őket.