A kötet a magyar boszorkányság archaikus előzményei közül a Balkán népeinek tündérekhez fűződő kultuszát és hiedelmeit mutatja be. Míg a magyar néphitben ennek az ősi indoeurópai hiedelem- és rítusrendszernek a nyomai főként boszorkányhiedelemként éltek tovább, a boszorkányüldözéstől mentes szerb, bolgár, görög, román területeken a tündérkultuszt tisztább formájában találhatjuk meg. A tanulmány részint a másodlagosan "elboszorkányosodott" magyar és balkáni hiedelmekből rekonstruálja a Balkán népeinek valamikori tündérkultuszát.
A legfontosabb fejezetek az emberek és tündérek mindennapi és rituális kapcsolatairól, a tündérvarázslók extatikus gyakorlatáról, a tündéreket megjelenítő rituális társaságokról és mindezeknek a boszorkányhiedelmekkel ötvözött nyomairól szólnak. Ily módon fény derül a "boszorkányszombat" és "boszorkánytársaság"-képzetek egyik fontos népi előzményére is.
