Tamerlan

A nagy hódítók között Dzsingisz khán mellett Tamerlan, illetve másik nevén Timur Lenk a legnagyobb. Az ő hódításai felérnek a mongol khánéval. Eljut délen Indiába, nyugaton Lengyelországig, délnyugaton Egyiptomig, keleten pedig csak hirtelen halála akadályozza meg, hogy Kathaj-t (a mai Kínát) is meghódítsa. Harold Lamb mestere a keleti hódítók filmszerű bemutatásának. Drámai érdekességgel építi fel nagy alakjainak életművét, amelynél visszatérő motívum a szegény pásztorgyerek jelentéktelenségétől való elindulás a legnagyobb hatalom magas trónusáig. Ugyanez a jelenség ötlik a kései olvasó szemébe is: az ellenfelek viszonylagos gyengesége, szervezetlensége, elbizakodott pöffeszkedése, szemben a hódító hideg nyugalmával, számító okosságával és embereinek fanatikus, rettenthetetlen bátorságával.
Tamerlan hadjáratai már szinte Magyarország határát súrolják akkor, amikor a magyar és vele szövetséges európai seregeket Tamerlan legnagyobb ellenfele Bajazid szultán Nikápolynál tönkreveri, viszont Tamerlan nem sokkal később Bajazid seregeit zúzza széjjel és elérkezik Bizánchoz...
Megdöbbentően érdekes Tamerlan hadjárata a mai orosz föld meghódításáért, amikor úttalan sivatagokon keresztül, félig éhenhalva és a szomjúságtól elgyötörve ütközik meg a sokkal nagyobb számú seregeket felvonultató Arany Hordával és töri pozdorjává hatalmát.
A kitűnő angol regényíró sokat foglalkozik a nagy hódító szellemi életével is és azzal a nagy kultúrhatással, amit egész környezetére gyakorol. Méltó párja ez a kötet Harold Lamb Dzsingiz khán című nagy sikerű művének.