Takarmányozástan

Tartalom
A takarmányozástan feladata és célja
A takarmányok kémiai összetétele
A weendei takarmányvizsgáló eljárás 21
Szárazanyag-tartalom 23
A hamutartalom meghatározása 23
A nyersfehérje (össznitrogén) meghatározása 23
A nyerszsír meghatározása 24
A nyersrost meghatározása 25
Nitrogénmentes kivonható anyagok 25
Értékelés 25
A van Soest-féle rostmeghatározás 26
A takarmány hasznosítása
Az együregű gyomrú állatok emésztése 29
A táplálék felvétele 29
Gyomoremésztés 30
Emésztés a vékonybélben 31
Emésztés az utóbélben 35
A bélflóra szerepe a monogasztrikus állatok emésztésében 36
A szopós állatok emésztése 38
A sertés emésztésének sajátosságai 40
A ló emésztésének sajátosságai 40
A nyúl emésztésének sajátosságai 42
A baromfi emésztésének sajátosságai 44
A kérődzők emésztése 45
Táplálékfelvétel 45
Az előgyomrok motoros működése 46
Nyáltermelés 47
A struktúraballaszt 49
A takarmánypasszázs 49
Felszívódás az előgyomrokból 51
Az előgyomrok mikroflórája és mikrofaunája 51
Bendőfermentáció 54
Posztruminális emésztés 69
A takarmányok emészthetősége 70
Az emészthetőség megállapítása 71
Az emészthetőséget befolyásoló tényezők 80
A takarmány emészthetőségének szerepe a gyakorlati takarmányozásban 87
A takarmány-összetevők kémiai jellemzése és azok sorsa az állati szervezetekben
Szénhidrátok 88
Monoszacharidok 88
Di- és triszacharidok 89
Poliszacharidok 91
Inkrusztáló anyagok 95
Szerves savak, glikozidok 96
A nyersrost szerepe az állatok táplálkozásában 98
Lipidek 100
Zsírok 100
Összetett gliceridek és glicerin nélküli lipidek 102
A zsírok avasodása 104
A zsírok szerepe az állatok takarmányozásában 106
A fehérjék 108
A fehérjék felépítése, aminosav-összetétele és térbeli szerkezete 108
A fehérjék felosztása és csoportosítása 111
Nukleoproteidek, nukleinsavak 112
A fehérjék biológiai értéke 112
A fehérjék denaturálódása 112
Aminosav-forgalom, az aminosavak minősítése 113
A takarmányok fehérjetartalmának minősítése és osztályozása 117
A fehérjeellátás zavarai 120
Ásványi anyagok 122
Az ásványi anyagok felosztása és szerepe 122
Kalcium és foszfor 128
Nátrium, kálium és klór 133
Magnézium 135
Kén 136
Nyomelemek 136
Vitaminok 145
A-vitamin, karotinok 146
D-vitamin, kalciferol 149
E-vitamin 151
K-vitamin 153
B1-vitamin, tiamin 155
Riboflavin 157
Nikotinsav, nikotinsavamid 158
Piridoxin 159
Pantoténsav 160
Biotin 160
Folsav 162
Kobalamin, B12-vitamin 163
Kolin 164
Aszkorbinsav, C-vitamin 165
Egyéb vitaminhatású anyagok 166
A takarmányok egyéb biológiailag aktív hatású anyagai és a takarmányok étrendi hatása 167
Ismeretlen Növekedési Faktor (UGF) és Állati Protein Faktor (APF) 167
Glikozidok 168
Alkaloidok 170
Nitrát- és nitrittartalom 171
Növényi ösztrogének (fitoösztrogének) 171
Fotoszenzibilizáló anyagok 172
Tripszininhibitorok 173
Szaponinok 174
Gosszipol 174
Tannin 175
Antivitaminok 175
Gombatoxinok 175
A takarmányok étrendi és dietétikai hatása 177
Takarmánykiegészítők
Hozamfokozók 182
Antibiotikumok 183
Réz-szulfát 185
Szintetikus hozamfokozók 186
Szerves savak 186
A bendőfermentációra ható anyagok 187
Hormonok és hormonhatású anyagok 190
Nyugatók 191
Enzimek 192
Ízesítő anyagok 193
Kokcidiózis, hisztomonadózis és sertésdizentéria elleni készítmények 193
NPN-anyagok 194
Szintetikus aminosavak 197
Színezőanyagok 197
Antioxidánsok 198
Emulgeálóanyagok 199
Pelletkötő anyagok 199
Konzerválóanyagok 199
Glükoplasztikus anyagok 200
Adszorbens anyagok 200
Energiaforgalom
Energetikai és bioenergetikai alapfogalmak 201
Intermedier anyagforgalom 205
Energiatermelő, disszimilációs folyamatok 205
A szénhidrátok intermedier anyagforgalma 206
A zsírok intermedier anyagforgalma 214
A fehérjék intermedier anyagforgalma 219
A takarmány energiájának átalakulása a szervezetben 223
Az energiaforgalom mérésének módszerei 228
A direkt kalorimetria 228
Az indirekt kalorimetria 229
A N-forgalom
A N-mérleg 230
A fehérjék biológiai értéke 234
A biológiai érték meghatározása a N-mérleg alapján 234
A biológiai érték mérése a testtömeg-gyarapodás alapján 236
Összefüggés a biológiai érték és a vérplazma karbamidtartalma között 237
A takarmányozás hatása a vérplazma szabadaminosav-tartalmára 238
Összefüggés a fehérje biológiai értéke és egyes enzimek aktivizálása között 242
A biológiai érték meghatározása a takarmány aminosav-összetétele alapján 242
Egyéb módszerek a biológiai érték megállapítására 243
A szénforgalom
A respirációs berendezés felépítése 244
A respirációs kísérlet 246
A respirációs kísérlet eredményeinek felhasználása 249
A takarmány nettó energiatartalmának meghatározása összehasonlító vágópróbával 254
Vízforgalom
A víz élettani jelentősége 256
Az állati szervezet vízforgalma 256
A vízszükségletet befolyásoló tényezők 257
A víz minőségével szemben támasztott követelmények 259
Sav-bázis egyensúly (izohidria) és annak zavarai
A sav-bázis egyensúly szabályozása 261
Respirációs szabályozás 261
Renális szabályozás 263
A takarmányok táplálóértékének mérése
Naturális takarmányegységek 266
A táplálóérték mérése az emészthetőtáplálóanyag-tartalom alapján 267
Emészthetőössztáplálóanyag- (TDN), illetve a Lehmann-féle össztáplálóanyag-tartalom (GN) 267
Emészthető energia (Digestible Energy, DE) 268
A táplálóérték mérése a metabolizálhatóenergia-tartalom alapján 270
A metabolizálható energia használata a baromfi takarmányozásban 270
A metabolizálható energia alkalmazása a sertéstakarmányozásban 273
A metabolizálható energia alkalmazása a nyúltakarmányozásban 276
A metabolizálható energia használata a szarvasmarha-takarmányozásban 276
A metabolizálható energia használata a juhok takarmányozásában 282
A takarmány metabolizálhatóenergia-tartalmának kiszámítása kérődző állatok részére 283
A táplálóérték megállapítása a nettó energiatartalom alapján 284
A keményítőérték 285
A keményítőértéken alapuló takarmányegységek 291
Az Armsby-féle nettó kalória 292
Az NDK energetikai takarmányegység 292
Nettóenergia-rendszerek a szarvasmarhák takarmányozásában 287
Nettó energia használata a juhok takarmányózásában 311
Az állati termelés takarmányozási alapjai
A táplálékfelvétel és az állatok önkéntes takarmányfogyasztása 312
Éhség, étvágy, jóllakottság, étvágytalanság 312
A táplálékfelvétel szabályozása 313
A kérődzők önkéntes takarmányfogyasztása 317
A létfenntartás szükséglete 323
A létfenntartás energiaforgalma 324
A létfenntartás fehérjeszükséglete 342
A létfenntartás ásványianyag-szükséglete 346
A létfenntartás vitaminszükséglete 344
Növekedés és hústermelés 348
A fejlődés és növekedés törvényszerűségei 348
A hústermelés biológiai alapjai 353
A takarmányozás és a növekedés kölcsönhatásai 355
A növekedés energiaszükséglete 359
A növekedés fehérjeszükséglete 361
A növekedés ásványianyag- és vitaminszükséglete 367
A takarmányozás és a húsminőség 368
Gyapjútermelés 371
A gyapjútermelés és a takarmányozás 371
A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete 372
A nőivarú emlősállatok szaporodási ciklusa és a takarmányozás 375
A takarmányozás és az ovuláció 375
Vemhesség 378
Tejtermelés 389
A hímek nemi aktivitása és a takarmányozás 411
Tojástermelés 413
A nemi érést befolyásoló tényezők 413
A tojásképződés 414
A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete 415
A takarmányozás hatása a tojás minőségére és keltethetőségére 420
Munkavégzés 422
Az izommunka kémiai alapjai 422
A munkavégzés energetikai hatékonysága 423
Az igás- és a sportló táplálóanyag-szükséglete 425
Takarmányismeret
Zöldtakarmányok 428
A legelő 429
Szántóföldi zöldtakarmányok 442
Gyökér- és gumós takarmányok 461
Silózott takarmányok 466
A silózott takarmányok táplálóértéke 466
A silózott takarmányok minősítése 468
A silózott takarmányok etetése szarvasmarhákkal 470
Szilázs etetése juhokkal 472
Szilázs a sertéstakarmányozásban 472
Szilázs etetése lovakkal 473
Szilázs etetése nyulakkal 473
A szilázsetetés hatása az állati termékek minőségére 473
Szénák 475
Fűszénák 476
Pillangó virágú növények szénái 477
Keverék zöldtakarmányok szénái 478
Szénalisztek és forró levegővel szárított zöldlisztek 479
Cséplési melléktermékek 482
Szalmafélék 482
Pelyva- és törekfélék, egyéb növényi maradványok 486
Magvak 487
Gabonamagvak 487
Hüvelyesmagvak 492
Olajos magvak 494
Élelmiszer-ipari melléktermékek 496
Olajipari melléktermékek 496
Malomipari melléktermékek 500
Cukoripari melléktermékek 502
Sörgyári melléktermékek 504
Szeszgyári melléktermékek 505
Keményítőipari melléktermékek 506
Konzervgyári melléktermékek 508
Állati eredetű takarmányok 508
A takarmányok tartósítása
A takarmányok tartósításása erjesztéssel 515
Az erjesztéses tartósítás jelentősége 515
A silózás során lezajló mikrobiológiai és biokémiai folyamatok 516
A takarmányok erjeszthetőségét befolyásoló tényezők 527
A takarmányok csoportosítása erjedőképességük alapján 534
Az erjedés szabályozásának módszerei 535
A silózás veszteségei 554
Silótípusok 558
Az erjesztés gyakorlai végrehajtása 563
A szemeskukorica tartósítása erjesztéssel 567
A takarmányok tartósítása szárítással 572
A szénakészítés 572
Szemestakarmányok szárítása 591
A szemestermények szellőztetése 594
A szemestermények mikrobiológiai károsodása 595
Szemes termények hűtvetárolása 598
A vágóhídi melléktermékek energiatakarékos tartósítása 599
Gyökér- és gumós takarmányok eltartása 601
A takarmányok előkészítése
Ipari abrakkeverék-gyártás, takarmánytechnológia 603
A takarmányipar feladata és tevékenysége 603
Receptúrakészítés 604
Alapanyag-készletezés és -tárolás 604
Anyagmozgatás, mérés-adagolás 605
Aprítás 605
Keverés 608
Osztályozódás 610
Melaszozás, zsírozás 611
Granulálás 611
Különleges hőkezelési eljárások 613
A különböző termikus eljárások biológiai hatása 615
Abrakfélék egyéb előkészítési eljárásai 616
Élesztősítése 616
Csíráztatás 617
A tömegtakarmányok előkészítése 617
Szecskázás és szeletelés 617
Pépesítés 618
A szálastakarmányok őrlése 618
Főzés 619
Pácolás 619
Szalmafeltárás 620
A takarmányok minősítése
A mintavétel 626
A mintavétel végrehajtása 627
Érzékszervi vizsgálat 629
A minta előkészítése kémiai vizsgálathoz 630
A takarmányérték megállapítása 631
A takarmányok mikrobiológiai vizsgálata 633
A takarmányok energiaértékének megállapítása egyszerűsített módszerekkel 634
A felhasznált fontosabb művek jegyzéke 638
Függelék
A szarvasmarha táplálóanyag-szükséglete III
A juh táplálóanyag-szükséglete XII
A sertések táplálóanyag-szükséglete XX
A ló és a nyúl táplálóanyag-szükséglete XXV
A baromfi táplálóanya-szükséglete XXVVI
A kérődzők takarmányai XXXII
A sertések takarmányai L
Nyúltakarmányok LVI
Baromfitakarmányok LVII
Aminosavtáblázatok LX
Tárgymutató