Pszichológiatörténet
Cikkszám:
EE6_Pleh
1 490 Ft
Nincs raktáron
Részletek
Tartalom
| Előszó | |
| Bevezetés | 17 |
| Pszichológiatörténet és pszichológiai elmélet | 17 |
| Két módszer és két attitűd a pszichológiatörténet-írásban | 19 |
| A pszichológiai elméletek dimenziós osztályozásai | 20 |
| A pszichológiai elméletek négy aspektusa | 22 |
| A mikortól kérdése | 25 |
| Miért éppen ott, és miért éppen azok? | 26 |
| Szakirodalmi eligazító | 28 |
| Az önállósodás előtt: a téma keresi a tudományt | 31 |
| Descartes és a tudományos módszer | 32 |
| Racionalisták és empiristák | 32 |
| Cogito és introspekció | 34 |
| A gépben lakozó szellem | 35 |
| Test-lélek | 36 |
| Velünk született eszmék | 38 |
| Ész és szenvedély | 40 |
| Szakirodalmi eligazító | 41 |
| Megismerés és társulás: A pszichológiai problematika fejlődése a felvilágosodásban | 43 |
| A lelki élet architektonikája | 44 |
| Az érzékelés elemzése | 44 |
| Érzékelés és tanulás | 45 |
| Az asszociáció diadalútja | 46 |
| A mechanika diadala | 49 |
| Pozitivizmus és a lélek kiiktatása | 50 |
| Mentális mechanikák és kémiák | 50 |
| Induktív logika és pszichologizmus (J. S. Mill) | 51 |
| Utilitarizmus és gazdasági ember | 53 |
| Asszociáció és társadalmi szerződés | 55 |
| Szakirodalmi eligazító | 55 |
| Az életszellemektől a reflexívig: Az élettani gondolkodás mint pszichológia előzménye | 57 |
| A reflexelmélet | 58 |
| Mechanikus és fénytani modellek a reflexről | 58 |
| A reflex sajátosan biológiai aspektusa | 59 |
| A lokalizáció kutatása | 60 |
| A részekre szabdalt lélek és a "dudorok". A lokalizációkutatás kezdetei | 60 |
| Gall öröksége | 63 |
| Lokalizációsok és antilokalizációsok | 63 |
| Az érzékelés kutatása | 64 |
| Szakirodalmi eligazító | 66 |
| A megszületéstől a megosztottságig | 67 |
| A pszichológia küszöbén: a mérés megszületése a pszichológiában | 69 |
| Előzmények: lehet-e matematika a pszichológiában? | 69 |
| Matematika mérés nélkül: Herbart | 69 |
| A pszichofizika előzményei | 70 |
| Érzékleti mérés és közgazdasági képletek | 70 |
| Weber és a küszöb fogalma | 71 |
| Fechner: Misztika és természettudomány küzdelme | 72 |
| A betegség és a pszichofizika megszületése | 73 |
| A pszichofizika és sorsa | 74 |
| Helmholtz és az érzékelés kutatása | 76 |
| Helmholtz az univerzális tehetség | 76 |
| Empirizmus az érzékelésben | 77 |
| Empirizmus és nativizmus: Helmholtz és Hering | 78 |
| A reakcióidő mérése | 79 |
| Szakirodalmi eligazító | 81 |
| Wilhelm Wundt: A programadó és kodifikáló | 82 |
| Az életút mint minta. Természettudomány és filozófia hibridizációja | 82 |
| A lipcsei minta | 83 |
| Tárgy és módszer. A kísérleti pszichológia programja | 84 |
| Wundt kettősségei | 86 |
| A kétféle tapasztalás doktrinája | 87 |
| Test és lélek: a pszichofizikai paralellizmus elve | 88 |
| A tartalom és folyamat pszichológiája | 90 |
| Kísérleti és néplélektan | 91 |
| Elméleti és gyakorlati pszichológia | 91 |
| Wundt rendszere: Elemek és folyamatok | 92 |
| Érzetek és képzetek. Érzések és érzelmek | 93 |
| Az appercepció és a lelki élet törvényei | 93 |
| A kísérleti munka | 95 |
| A néplélektani program | 96 |
| Wundt és a mai pszichológia: Wundt hagyatéka | 98 |
| Szakirodalmi eligazító | 99 |
| Fejlődés, alkalmazkodás és egyéni különbségek: Az önálló pszichológia evolucionista alternatívája | 100 |
| Az evolúciós gondolat | 101 |
| Lelki jelenség és alkalmazkodás | 103 |
| Spencer objektív pszichológiája | 103 |
| Az adaptációs elv elterjedése | 104 |
| Evolúciós neurológia: Jackson munkássága | 106 |
| A fejlődésgondolat | 108 |
| Az összehasonlító lélektan kezdetei | 108 |
| Kísérletezés állatokkal: A gyakorlati dezantropomorfizáció | 109 |
| A gyermeklélektan kezdetei | 110 |
| A primitív ember és a lelki fejlődés | 112 |
| Szelekció és egyéni különbségek: A mérés galtoni paradigmája | 112 |
| Szakirodalmi eligazító | 114 |
| Funkcionalizmus és strukturalizmus Amerikában: Az első meghasonlás | 116 |
| William James, az alapító atya | 116 |
| A funkcionalista tábor | 119 |
| Dewey: A funkcionalizmus mindenese | 119 |
| A chicagói iskola | 120 |
| Münstenberg és Cattel: Két gyakorlati mester | 120 |
| Funkcionalizmus a Columbia Egyetemen: Woodworth és Thorndike | 121 |
| A német kísérleti pszichológia Amerikában: Titchener strukturalizmusa | 122 |
| Szakirodalmi eligazító | 123 |
| Az új pszichológia terjedése és megoszlása Európában | 125 |
| A laboratóriumok diadala | 125 |
| A tartalom pszichológiája | 127 |
| Aktuspszichológiák, nativizmus és a korai fenomenológia | 129 |
| Filozófiai és pszichológiai fenomenológia | 130 |
| A gondolkodás bevonul a laboratóriumokba: a würtzburgi iskola | 131 |
| A funkcionalizmus az európai kontinensen. Binet és Claparéde | 134 |
| A sokoldalú Binet és az intelligenciatesztek | 134 |
| A gyermektanulmány Rousseau hazájában: Claparéde | 136 |
| A pozitivizmus kritikái: Bergson és a szellemtudományos pszichológia | 137 |
| Mozaiktudat helyett állandó konstrukció: Bergson | 137 |
| Magyarázat és megértés. A szellemtudományos pszichológia | 138 |
| Szakirodalmi eligazító | 142 |
| A nagy iskolák korszaka | |
| A behaviorista forradalom. A lélek végső kiiktatása a lélektanból | 145 |
| Távoli és közeli előzmények | 145 |
| A behaviorizmus és az amerikai ember | 147 |
| Watson behaviorista programja | 148 |
| Watson: Tudós és üzletember | 148 |
| A behaviorista program | 149 |
| A pszichológia mint a tanulás tudománya | 151 |
| Környezetelvűség (Environmentalizmus) | 151 |
| Pavlov hatása | 151 |
| A korai behaviorizmus néhány dilemmája | 152 |
| Periferializmus vs. az idegrendszer kutatása | 152 |
| A tudat kiiktatása vs. módszertani behaviorizmus | 153 |
| A viselkedés mechanikája vagy teleológiája | 154 |
| A nyelv és a szociális tényezők szerepe | 155 |
| A behaviorista forradalom - még egyszer | 156 |
| Szakirodalmi eligazító | 157 |
| Az egész és az értelem. Az alaklélektan | 158 |
| Az egészgondolat régmúltja és a Gestalt-pszichológia keletkezése | 159 |
| Az alaklélektani mozgalom külső története | 161 |
| A Gestalt gondolatrendszere | 164 |
| Az érzékleti szerveződés | 164 |
| A tanulás az alaklélektanban | 165 |
| Az alaklélektanos világkép | 166 |
| Érzékleti és agykérgi mezők: Az izomorfizmus elve | 167 |
| Fejlődés, személyiség és csoport az alaklélektanban | 169 |
| Lewin csoportlélektana | 170 |
| A demokrácia ideológusai | 170 |
| Szakirodalmi eligazító | 171 |
| A jéghegy víz alatti része: Freud és a tudattalan felfedzése | 172 |
| A pszichoanalitikus gondolatrendszer előzményei | 173 |
| A tudattalan | 173 |
| A lelki bajok kezelésének kezdetei | 175 |
| A hipnózis a mágiától a pszichológiáig | 176 |
| Freud: Élet és mű | 177 |
| A pszichoanalitikus gondolkodásmód: Kettősségek a pszichoanalízisben | 180 |
| Racionalizmus vs. irracionalizmus | 180 |
| Biológiai vagy misztifikáló gondolkodás | 181 |
| A determinizmus kérdése: Oksági vagy megértő modellt kínál-e a pszichoanalízis? | 183 |
| A freudi metapszichológia | 185 |
| A radikális és a konzervatív Freud | 186 |
| Szakirodalmi eligazító | 187 |
| A nagy iskolák nyomában és árnyékában | 189 |
| A mélylélektani iskolák: A pszichoanalízis megoszlásai és a neofreudizmus | 190 |
| Az első szakítások: Jung és Adler | 191 |
| Jung "analitikus pszichológiája" | 191 |
| Adler Individuálpszichológiája | 192 |
| Az ösztöntan kiterjesztése sorsanalízissé: Szondi Lipót | 193 |
| A freudi pszichoanalízis saját fejlődése | 194 |
| Tárgyelmélet és Én-pszichológia | 194 |
| Kísérletezés és elméleti integráció | 195 |
| A neofreudizmus Európában és Amerikában: A pszichoanalízis szociologizálódása | 195 |
| A pszichoanalízis a fasizmus ellen: Az autoritárius személyiség koncepciója | 196 |
| Az elidegenedés és a neurózis: Fromm | 197 |
| A neofreudizmus Amerikában: Horney és Sullivan | 198 |
| Szakirodalmi eligazító | 198 |
| Egyén és típus: a személyiség-lélektan és -mérés diadalútja | 199 |
| A személyiség témává válása: William Stern (1871-1938) | 199 |
| A típusfogalom diadalútja | 201 |
| Tipológia a társadalomtudományokban | 201 |
| Testi és tisztán pszichológiai tipológiák | 203 |
| A pszichológiai típusoktól az idegrendszeri tipológiáig | 205 |
| Típusok és vonások | 206 |
| A statisztika és a képességpszichológia | 208 |
| A lélek vektorai. A faktoranalízis | 209 |
| Szakirodalmi eligazító | 210 |
| A motiváció és a dinamikus pszichológiák | 211 |
| Woodworth dinamikus lélektana | 211 |
| McDougall hormikus pszichológiája | 212 |
| A motivációs gondolat továbbélése | 213 |
| Az etológia kezdetei | 214 |
| Az emberi motívumok rendszerezése | 215 |
| Szakirodalmi eligazító | 216 |
| A fejlődés diadalútja | 217 |
| A gyermeki világképtől a műveleti logikáig: Piaget | 217 |
| A klinikai módszer | 218 |
| Az egocentrizmus és a gyermeki világkép | 218 |
| A megismerés és a logika fejlődése | 219 |
| Piaget hatása | 220 |
| Az én szociális elmélete: Henri Wallon | 221 |
| A baloldali értelmiségi | 221 |
| Társasság és érzelem a fejlődésben | 222 |
| Wallon és Piaget | 222 |
| Szakirodalmi eligazító | 223 |
| A lelki jelenségek társas elméletei és a szociálpszichológia diadalútja | 224 |
| Az emberi társas lét és a lelki jelenségek megszerveződése | 224 |
| A francia szociológiai iskola | 224 |
| Kulturális relativizmus és univerzalizmus | 227 |
| Bartlett: az asszocianizmus meghaladása | 228 |
| Karl Bühler jeltani felfogása | 229 |
| A hivatásos szociálpszichológia kialakulása | 232 |
| Szakirodalmi eligazító | 234 |
| A pszichológia mint tanuláselmélet: a neobehaviorizmus | 235 |
| A tudományelmélet hatása: a neopozitivizmus és a pszichológia | 235 |
| A közbülső változó fogalma | 238 |
| Statisztika és funkcionalizmus: Egon Brunswick | 239 |
| A tanuláselméletek kora | 240 |
| A kondicionálás mint alapjelenség | 240 |
| Kétféle kondicionálás | 240 |
| Belső térképek: Tolman célirányos modellező behaviorizmusa | 242 |
| Mozgások mint közvetítők: Hull rendszere | 243 |
| Konfliktus és személyiség a tanuláselméletben | 245 |
| Kell-e megerősítés minden tanuláshoz: Guthrie | 246 |
| A leíró behaviorizmus: Skinner | 247 |
| Útban a mai pszichológia felé: A neobehaviorizmus a háború után | 248 |
| A verbális tanulás kutatása: Egy jellegzetes empirikus kiterjesztés | 248 |
| Hull követői | 249 |
| Konfliktus és személyiség: Neal Miller és Mowrer | 250 |
| A jelek és a nyelv: Közvetítő folyamatos elméletek | 251 |
| Információelmélet és pszichológia: Statisztikai behaviorizmus | 253 |
| Szocializáció és tanuláselmélet | 254 |
| Skinner társadalmi utópiája | 255 |
| A fiziológiai gondolkodás a neobehaviorizmusban | 255 |
| Szakirodalom eligazító | 258 |
| A szovjet pszichológia | 259 |
| Társadalmi háttér | 259 |
| Miért külön? | 259 |
| Kétszer két orosz hagyomány: Közösség és misztika, hős és radikalizmus | 260 |
| A pszichológia a forradalom előtt | 261 |
| Az első marxista próbálkozások: A viselkedés elve Blonszkij és Kornyilov munkáiban | 262 |
| Alternatív koncepciók | 264 |
| A reflexológiai vita | 264 |
| Pavlov és a Pavlov-iskola | 265 |
| Pavlov fogadatása | 267 |
| Korai freudisták | 267 |
| A második marxista hullám: a Vigotszkij iskola és Rubinstein | 269 |
| A pszichológia Mozartja | 269 |
| A történeti-genetikus módszer | 270 |
| Rubinstein Marx-értelmezése | 272 |
| A pszichológia diszkreditálása: A sztálini kor és a pszichológia | 274 |
| A pedológiai határozat | 274 |
| Az ember alakíthatósága | 276 |
| Az Új Ember | 276 |
| A pszichológia pavlovizációja | 277 |
| A száműzetés vége | 279 |
| Szakirodalmi eligazító | 280 |
| Útban a mai pszichológia felé | 281 |
| A pszichológusok és a szakma terjedése | 281 |
| A szigorú és az életszerű kutatás dilemmája | 283 |
| A kísérletek lélektani alakulása: A kognitív pszichológia megjelenése | 284 |
| Háttér és okok | 285 |
| A megismerés diadalútja a pszichológiában | 285 |
| Információ és jelentés: A formális tudományok hatása | 286 |
| A generatív nyelvtan hatása | 287 |
| Megismeréstudomány | 288 |
| Biológia és a modellezés | 289 |
| A kognitív pszichológia néhány vonása | 289 |
| Szakirodalmi eligazító | 294 |
| Irodalomjegyzék | 296 |
| Mutató | 309 |
Adatok
Alcím:
A modern pszichológia kialakulása
Szerző/Szerkesztő:
Pléh Csaba
Kiadó:
Gondolat
Kiadás helye:
Budapest
Kiadás éve:
1992
Illusztrátor/fotós:
Vaisz György
ISBN:
963 282 467 9
Nyomda:
Széchenyi Nyomda, Győr
Oldalszám:
316
Nyelv:
magyar
Kötéstípus:
Fűzött kemény papírkötés kiadói védőborítóban
Állapot:
jó
Tömeg:
622 g/db
