Nem ígértem rózsakertet

Ez a könyv is a hatvanas években keletkezett, mint két híres társa, Sylvia Plath Az üvegbúrája és Ken Kesey film- és színdarab-változatában is nagy sikerű műve, a Száll a kakukk fészkére. Joanne Greenberg regénye is a bestsellerlisták élére került, sikeres film is készült belőle.

Fried doktornő Hitler elől ment Amerikába, Deborah Blau nagyapja még a múlt század végi szegénység elől, Lettországból. Szülei sokáig nem sejtik, hogy dédelgetett csodagyermeküket annyira megviseli a világ hazugsága és kegyetlensége - az orvosoké, akik ötéves korában tumort operálnak ki belőle, a nagyapáé, aki családja zsarnoka, a nyári táboré, ahol a zsidó kislányt kiközösítik - hogy a betegségbe, a maga teremtette külön világba, az őrületbe menekül előle.

Az elmegyógyintézet: egyfajta felszabadulás. A betegek úgy érzik, itt végre önmagukat adhatják. De a halvány remény is ott ólálkodik közöttük. Kínozzák magukat és egymást, de a szeretet és a barátság is megterem ebben a külön világban, amelynek megvannak a maga saját törvényei. Fried dokgornő tudja és lassanként a lány szüleivel is megérteti, hogy a gyógyulás csak hosszú, keserves munka eredménye lehet, és némelyik stációja az épelméjüek világa felől nézve inkább rosszabbodásnak hat. Nem áltatja betegét, "nem ígér neki rózsakertet" . és az őszinteség végül is megteszi a hatását.

Az írónő sem igér rózsakertet az olvasónak, de nem is traktálja öncélú borzalmakkal, ellenben megmutatja, hogy a zárt osztály dühöngő őrültjei is emberi lények, mindig ott lappanghat bennük az a rejtett erő, ami végül is az orvos egyetlen szövetségese.