Mozart élete és művei

Százötven éve, hogy a bécsi Rauhensteingasse egyik házában meghalt egy harmincötéves salzburgi zeneszerző, Wolfgang Amadeus Mozart. Ez a halálozási dátum, melynek most másfélszázados fordulóját ünnepli a kultúrvilág, voltaképp az ő halhatatlan életének kezdetét jelenti; mert műve csak azóta került igazán a köztudatba s azóta foglalkoztatja a földkerekség zeneértőit és zenéhez nem értőit egyaránt. A kép, mely a köztudatban kialakult róla, ismételten változott ez idő alatt. Magát az embert igénytelen, jó polgárnak ismerték kortársai, és özvegye maga is csak sok évvel férje halála után döbbent rá, hogy ki is volt az a férfi, aki élettársául választotta; művészetéről pedig megoszlott a vélemény, volt, aki lelkesedett érte, volt, aki zavarosnak és visszataszítónak találta. Azután változott a kép: Goethe beszélgetéseiben Mozart már odakerült Rafael szomszédságába, a legnagyobbak, a harmonikus csodák közé; s a felmagasztalásnak ezt a művét folytatta Schumann nemzedéke, mely hellén bájt, az antik istenek fenséges derűjét kereste a Mozart-zenében.