Miért?!

Miért ​történt mindaz, ami történt? Miért vált Európa, az emberi kultúrát és történelmet meghatározó földrész, azzá, aminek ma látjuk: egy pénzügyi, gazdasági monopóliumra törekvő, emellett csodálatos elveket hirdető, de az anyagi érdekek elsőbbségét gyakorló, túladminisztrált pénzügyi vállalkozássá, amelyből több száz, hazájában alkalmatlan politikus és „szakember” hatalmas jövedelmeket húz?
Miért lett a középkori Magyar Királyságból – mely nagy és virágzó országként századokon át nemcsak magyar lakosságának, hanem szomszédainak is szükség esetén biztos menedéket és vendégszerető otthont tudott nyújtani – mára drámaian fogyatkozó lakosságú, kedvetlen, elszegényedett, öntudat és önbizalom nélküli proletártömegek országává?
Miért vált a mi családunk is – amely megbecsülésnek és tiszteletnek örvendett, országos méltóságokat, püspököket, érsekeket, politikusokat, minisztereket, pártalapítókat és -vezetőket, művészeket és tudományos kutatókat, akadémikusokat adott kora társadalmának – osztályidegen elemmé, a nép ellenségévé, kizsákmányoló úri bitanggá?
Ezekre a fájdalmas kérdésekre keresi a választ könyvében a magyar történelemben kimagasló szerepet játszó Zichy-család leszármazottja, a recski tábor egykori foglya, Zichy Péter, aki maga is végigélte a XX. század számos kataklizmáját.