Miatyánk

I. "Ti azért imádkozzatok." Krisztusnak csak körvonala látszik, melyből szent fény árad. Az igéket hallgató tizenkét apostol meggyötört életére a tanítás harmata hull, béke és áhitat költözik szívükbe.
II. "Miatyánk, ki vagy a mennyekben." Az Egyiptomba menekülő szent család elpihent. Csak a kis Jézus van ébren s tárt karokkal imádkozik. Az égbolt megnyílik s az Atyaisten méltóságteljes alakja jelenik meg, az éj feketeségét fényesség tölti be.
III. "Szenteltessék meg a te neved." Az ácsműhelyben, Szűz Mária és Szent József társaságában, a fiatal Jézus imádkozik. A fejsze a földi munkát, a felhőkből előtörő sugarak pedig az égi hatalom szűntelen jelenlétét jelképezik.
IV. "Jöjjön el a te országod." Jeruzsálem lázas ünnepre készül, a keleties lapos háztetőkön és az utcákon örömteli emberke karjai lendülnek előre. A láthatár lankásain dicsfénytől övezetten Krisztus igyekszik a város felé.
V. "legyen meg a te akaratod, miképen a mennyben, azonképen itt a földön is." Az Olajfák-hegyén imájában elmerült Krisztus mély szomorúságát a szikla kietlen koromsötétsége festi alá. Borús a táj, a pálmák levelei konyán csüggenek. Az apostolok álma csupa aggódás.
VI. "Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma." A csodálatos kenyérszaporítás ábrázolása elbeszélő hangot üt meg. Ahány szereplő, annyi arckifejezés és mozdulat.
VII. "És bocsásd meg a mi vétkeinket." Jeruzsálem kupolái messze virítanak. Belátni a törvényház udvarára, Krisztus csúfoltatásának jelenetére, melynek hatását fokozza a ferde, rálátásos csoportosítás. A balsarokban alul búsongó női alak a jelenet hangulati kifejezője.
VIII. "Miképen mi is megbocsátunk az ellenünk vétetteknek." A Kálvária népes jelenetén az elrendezés merészsége tűnik szembe. A nagy fekete kereszt felkiáltójelként mered ki a tömegből. Az arckifejezések rendkívül változatosak, az áhitat, közöny és gúny egyaránt tanuja a nagy drámának.
IX. "És ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól." A komoran csipkézett sziklafal mögött a keresztről való levétel, elől az áruló Júdás szörnyű háborgása. A kompozíció e nagy ellentétből nyeri erejét.
X. "Amen." A passió történetének felemelő végakkordja, a mennybemenetel egyúttal színbelileg is a legvilágosabb. Krisztus sugárzó fények közt, ragyogószélű felhő szárnyán emelkedik a magasba. A fény derűs özönével beragyogja az apostolok alakjait is.

TÉMAKÖRÖK