Lévi-Strauss, strukturalizmus, szemiotika

Claude Lévi-Strauss, a francia kultúrantropológia vezető alakja, az ún. strukturális módszerrel merőben új megközelítési eljárást dolgozott ki a kultúra bizonyos jelenségeinek vizsgálatára. A könyv szerzője behatóan vizsgálja a strukturális módszer filozófiai és társadalomelméleti előfeltételeit, aprólékosan nyomon követi működését a tényleges elemzésekben, s egyben elvileg is tisztázza: hogyan és milyen feltételek mellett veheti át ezt a módszert a történelmi materializmus talaján álló társadalomtudomány. Ugyanakkor kimutatja, hogy a strukturális mítoszelemzés radikálisan új megközelítési módot jelent, s hogy segítségével megoldhatóvá válik számos olyan probléma, amellyel szemben a hagyományos mitológiaelméletek sorra kudarcot vallottak.

Lévi-Strauss strukturalizmusa tulajdonképpen a szemiotika egyik ága, változata. Arra is rámutat, hogy a strukturalizmussal kapcsolatban nem lehet a szokásos értelemben számon kérni a történetiséget, mert például a nyelvtani struktúrák, vagyis bizonyos szerkezeti tulajdonságaik megközelítésekor el kell tekinteni a történetiségtől. Másrészt a szerző feltárja Lévi-Strauss gondolatmeneteiben az ellentmondásokat, a következetlenségeket, a hézagokat, s ezeket részint az általános filozófiai és társadalomelméleti szabályok kidolgozásának elmulasztására vezeti vissza.