Ködszerzet-trilógia I-VI.

Az eredeti trilógia egy olyan világban játszódik, ahol minden éjjel sűrű ködbe burkolózik a táj, ahol az égből nem eső, hanem hamu hullik.

Az uralkodó birodalmában két nagyobb számú társadalmi csoport van: a szkák és a nemesek. A szkák elnyomott, szolga életet élnek és már el is felejtették, hogy milyen lehet másképp élni. A mindennapjuk a napestig tartó munkából és kevés pihenésből áll. Kevesen élik meg az öregkort. A nemesek nem veszik emberszámba a szkákat, nekik megadatott a fényűzés, a szabad akarat, illetve a versengés lehetősége a többi nemessel. A legnagyobb különbség a két csoport között a gazdagság és az egymástól elütő életmód mellett az, hogy a nemesek között vannak allomanták. Azért, hogy a szkák között ne lehessenek allomanták, ezért a két csoport nem keveredhet.

A világ ura az Uralkodó, az isten egy darabja, aki évezredek óta uralkodik a bolygón. Az Uralkodó állítólag legyőzte a "mélység"-ként emlegetett jelenséget, ezzel megakadályozta a világ pusztulását. A regény az állítólagos mélység elpusztítása után 1000 évvel játszódik, amikor a szkák már 1000 éve sínylődnek a nemesek és az uralkodó elnyomása alatt. Egy Kelsier nevű szká, a híres tolvaj, különös feladatot kap egy bőkezű megbízótól: Döntse meg a Végső Birodalmat, az Uralkodó birodalmát. A feladatot egy szká adja neki, a pénzt pedig sok szká kuporgatta össze évtizedeken át. Kelsier, aki szká létére allomanta összerak egy allomantákból álló csapatot és nekilát a feladatának.