Így működik: Tőzsdepszichológia befektetőknek
Előszó
Természetesen a tőzsde, a német is, létezett már 1996 ősze előtt. Mindenesetre nem volt közkincs. Először, a Deutsche Telekom tőzsdei bevezetése jelentette az idők fordulását, kitört a népvándorlás. Takarékoskodók, a megtakarításaikkal tolongtak részvényt venni, hogy gyorsan és fáradozás nélkül sok pénzt keressenek. A részvényesek száma az ezredfordulóra megkétszereződött. A háztartások több mint húsz százaléka számított részvényesnek. 2000 tavaszán azonban a részvények egy enyhe lejtmenetbe kezdtek; nem úgy, mint 1987-ben, amikor a zuhanás nagy csinnadratta mellett, néhány napra szólt. Most úgy tűntek el az értékek, mint a levegő egy kidurrant léggömbből. Egyúttal eltűnt az eufória is. Ez nem is volt meglepő. Éppen a lélegzetelállító nyereség miatt, különösen kedvelt Neue Markt valósággal drámaian összeomlott. Egy év alatt, ebben a tőzsdei szegmensben 100.000 DM befektetés, átlagosan 20.000 DM-ra olvadt.
Mint ahogy az árfolyamzuhanásoknál mindig, visszatekintve minden érthetőnek tűnik. Minden értelmes embernek, aki nyitott szemmel jár, már régen derengeni kellett volna, hogy egy ilyen összeomlás fenyeget. Erre az érintett befektető is rábólint, nemtetszése ellenére is. Az árfolyamzuhanás óta, gyakrabban jelennek meg olyan nyilatkozatok a médiákban, amik a befektetőt végképp összezavarják. "A részvényeseknek csak 5 százaléka sikeres", írták egy cikkben, a többiek eredménye rosszabb, közöttük soknak drámaian rosszabb, mint az összehasonlítható tőzsdeindex. Több részvényes, mint ahogy azt általában feltételezzük, a tőzsdei kiruccanását fájdalmas veszteséggel fejezi be.
Messze nem olyan erősen és biztosan nő az égig a vagyon, még a részvényalapokkal sem, mint azt sok átlagos befektető várja. 1977 és 1990 között a legendás Peter Lynch által képviselt Fidelity Magellan Fonds, évente 29,2 százalékos növekedést ért el. Így 13 év alatt egy 10.000 USD értékű befektetés 2,8 millió USD értékre duzzadt. Vissza
Fülszöveg
Helmut Hornstein feltárja a tőzsde és a pszichológia összefüggéseit és világossá teszi, hogy ezzel a tudással az ember hogyan állja meg a helyét a tőzsdén.
Megmutatja,
- miért fosztanak meg sok befektetőt az érzelmei a nyereségtől,
- hogyan függ az általános árfolyam alakulás a tőzsdézők pszichéjétől,
- hogyan használják ki a bankok vágyainkat,
- miért tévednek olyan könnyen az alapkezelő menedzserek és az elemzők,
- és megismerteti velünk a tőzsdézés öt legfontosabb törvényét.
Ezzel a tudással, még krízisidőkben is jó tőzsdei eredmények érhetőek el.
Ezen kívül a szerző számos tippet ad a tőzsde hétköznapjaira és bemutatja a befektetőken az alapvető tőzsdei stratégiákat.
Helmut Hornstein, egy befektető - profi, aki a legjártasabb a tőzsde fel-le ingadozásaiban. Az új könyvében megmutatja, hogyan lehet a tőzsde parkettjén, hosszú távon is biztosan nyereségre szert tenni. Felnyitja szemünket a pszicho-csapdák veszélyeire, amelyekbe a befektetők és a részvényesek beleesnek, és elmondja, hogyan lehet ezeket elkerülni. Egy könyv, azon befektetők számára, akik befektetéseik tervezésénél meg akarják őrizni hidegvérüket.
Bevezetés 9
Az első halálos vétek: Tőzsdébe bonyolódni alapismeretek nélkül 17
A tőzsdézők hiányos tudásszintjéről 17
A részvényárfolyamok követése elegendő-e a tősdei nyereséghez? 19
A legbutább földműveseknek van a legkövérebb krumplija? 20
Sigmund Freud pontosabban elmagyarázza ezt nekünk 21
Móricka-álmok a gazdagságról 26
Miért nem akarjuk képezni magunkat 27
A spekuláció magánügy? 28
Összefoglalás 29
Az öt fontos tőzsdetörvény 30
Első tőzsdetörvény: A tőzsdei árfolyam paradoxona - rövid és középtávon kiszámíthatatlan, hosszú távon azonban kalkulálható 30
Második tőzsdetörvény: Minden részvényvásárlóhoz tartozik egy részvényadó is 33
Harmadik tőzsdetörvény: A részvények hosszú távon a legmagasabb hozamú standard befektetések 36
Negyedik tőzsdetörvény: A Fiffi-elv - a részvényárfolyam kifejezi a vállalkozás értékét 39
Ötödik tőzsdetörvény: A bázistrend hosszú távon felfelé mutat 42
Összefoglalás 51
A második halálos vétek: Kontárkodni koncepció nélkül 53
Spekuláns vagy hosszú távú befektető? 54
A trader (spekuláns) pozíciója 54
A hosszú távú befektető pozíciója 56
Spekuláns vagy befektető? Mi vagyok én? 59
Növekedési vagy fundamentális részvények? 61
Növekedési részvények (Growth) 61
Fundamentális részvények (Value) 65
Hogyan néz ki a fundamentális/növekedési hozam összehasonlítása 67
Összefoglalás 68
A pszichológia alakítja az árfolyamot 71
Árfolyamingadozások, eufória és összeomlás 71
A bikapiac 71
A trendforduló: a medvepiac irányít 81
A tőzsdehinta 87
Az általános alaphangulat irányítj a gazdaságot 89
Összefoglalás 92
Az érzelmeink veszteségekbe vezetnek minket 93
A játék paradoxona a legfontosabb tőzsdei szabálynál 94
A tapasztalat befektető: a psziché a nyereséget szeretné bebiztosítani 97
Veszteséget ne realizálj! 104
A legfontosabb tőzsdei szabály számokban 105
A három modell elemzése 105
Összefoglalás 106
Az érzékelésünk megbízhatatlan 107
Szelektív és érdekbefolyásolt érzékelés 109
A tudáskáosz nem visz előre 111
A Monte-Carlo effektus 118
Ezúttal minden másképp van 118
A rossz papírokat választjuk 119
A természet tesz vesztessé bennünket? 123
Összefoglalás 132
Kezdők, nyugdíjasok, nők: A tőzsde ágyútöltelékei? 133
Tipikus kezdő! 133
Csaknem természeti törvény: kezdés veszteségekkel 133
Hogyan oldhajtuk meg az időzítési problémát? 138
Az új tőzsdézők túl magas elvárásai 143
A kezdők alábecsülik a kockázatot 145
A Napóleon-szindróm 147
A struccpolitika (a homokba dugott fej) nem véd meg az árfolyameséstől 149
Különböző reakciók az árfolyamesésekre 152
Legfontosabb tippek a tapasztalatlanok számára 154
Összefoglalás 160
A fő befektetési cél a nyugdíjellátás 161
A megtakarítási fázis 161
Az idő: a takarékoskodás sikertényezője 164
A betakarítás ideje: a járadékfázis 179
Összefoglalás 187
Emma jobban spekulál? 187
Tartózkodnak a nők a részvényektől? 187
A vizsgálatok azt mutatják: a nők legyőzik a férfiakat a tőzsdén 189
Miért spekulál Emma másiként? 191
A vagyongyarapítás asszonyi kötelesség 193
Összefoglalás 194
A profit diktálja a véleményt: a bankokét, az alapokét, a tanácsadókét és a médiákét 195
A bankok "a-nagyi-jót-akar-nekem" jelenségből profitálnak 196
A bank elsődleges célja a saját előnye 196
A szimpatikus bankalkalmazottunk olyan tanácsot ad, ami számunkra előnyös? 200
Összefoglalás 202
Az életbiztosítók 202
Az alaphoz kötött életbiztosítás 204
Az alapmenedzsereknek is van pszichéjük 210
Az elemző - tévedhetetlen, mint Sherlock Holmes? 216
A tanácsadó: gyakran van félhomályban, de mégis nélkülözhetetlen? 219
A tanácsadóknak is vannak saját érdekeik 220
Az ügyfelek pszichikai nyomása 223
A megfelelő tanácsadó 224
A médiák szerepe 226
Összefoglalás 229
Donald kacsából Dagobert bácsi 261
Kulcs a Dagobert magatartáshoz a tőzsdén 235
Hat sikerrecept a tőzsdéhez 235
Próbáljon meg mindig ésszerűen cselekedni 238
Készüljön fel 241
Készítsen egy tervet 245
Fegyelem, fegyelem 245
Csinálja meg a házi feladatait 246
Legyen türelme 247
Stratégiák részvényesek számára 247
A hosszú távú befektető 248
Stratégiák spekulánsok számára 251
Stratégiák részvényalapokkal 255
A költségek elrágcsálják a hozamot 255
Informálódjon részletesen az alapról, mielőtt megvásárolja 257
Ne fektessen be újonc alapba 257
Tesztelje az alapkezelők teljesítményét 257
Ne keresse a tökéletes alapot 259
Ésszerűen állítsa össze a portfólióját 260
Tesztelje az Ön befektetői személyiségét 265
Teszt: félénk Ön vagy kockázatvállaló? 266
Különleges szolgáltatás 274
További irodalom a témához 275
