Hegyi őrület

Mi történt valójában 1996 májusában a Mount Everesten? Hegymászó-tragédia soha azelőtt nem kavart annyi érzelmet és indulatot, nem vetett fel oly sok fájó, kínzó kérdést. A csúcstámadás napján sokan tolongtak a hegyen, nehezen haladtak fölfelé a Délkeleti-gerincen, melyen 1953-ban Edmund Hillary és Tenzing Norgaj elsőként jutott fel a csúcsra. Túl későn indultak vissza, nem vették észre a készülő hóvihar első jeleit...

Kivételes helyzetben van az az olvasó, aki Jon Krakauer Ég és jég című könyve után most a Hegyi őrület-et veszi a kezébe. Két könyv, kétféle gondolkodásmód, kétféle válasz ugyanazokra a kérdésekre. És miközben szorongva és meghatottan követi a szereplők sorsát, s kétségbeesetten próbálja megérteni a történteket, rá kell döbbennie: a hegyen nem lehet pénzért megvenni a diadalt. Aki üzletet akar csinálni az Everest megmászásából, az előbb-utóbb súlyos kérdésekkel szembesül.

Lenyűgöző, üdítően világos, olykor fájóan őszinte írás... Bukrejev a józan ész ellenére cselekedett: a halálos veszéllyel dacolva több társa életét sikerült megmentenie... (The New York Times Book Review)

Anatolij Bukrejev a világ egyik legkitűnőbb hegymászója, huszonegy alkalommal állt a világ legmagasabb hegycsúcsain. 1996 májusában, az Everesten rendkívüli bátorságról tett tanúbizonyságot, amikor több társát mentette meg a biztos haláltól. 1997. december 25-én Nepálban egy lavina örökre elsodorta.