Hármaskönyv-Tripartitum

Előszó
Werbőczy István élete és tevékenysége a Mohács előtti magyar állam és az 1526 utáni, a Habsburgok és a törökök között megosztott ország időszakával esik egybe. Születési éve feltehetőleg azonos az egyik leghíresebb reneszánsz uralkodó, I. (Corvin) Mátyáséval (1458); s a budai várban halt meg (1541), amelyet röviddel előbb a szultán csellel vett be. Ezek az időpontok egy hosszú életet ölelnek fel, egy kisnemes viszontagságos életútját, amelyet magas állások elnyerése és mindig újabb birtokok megszerzése töltött ki, de kijutott a számkivetettség, a magas méltóságból való bukás is; tele követi küldetésekkel, országgyűlési beszédekkel, tárgyalásokkal, zsarolásokkal, másrészt veszteségekkel, csalódásokkal, meneküléssel és megaláztatásokkal. Úgy tűnik, hogy az utókor is megismételte ezen antitéziseket: négy évszázados, kritika nélküli dicséret után Werbőczy a szocialista történetírásban a magyar nép főellenségeként bélyegeztetett meg, a kapitalista Magyarországon, Budapesten létrehozott emlékműve pedig megsemmisítésre került. Mindezen paradox események kulcsa a jogász és a politikus jellemében rejlik: akár "pártvezető", akár jogtudós, Werbőczy mindig is a közép- és kisnemesség képviselője volt, egy olyan rétegé, amely uralmát bizonyos mértékig 1945-ig fenntartotta.