Fiatalkori párbeszédek

A Vallomások alapján már kialakult egy kép az olvasók emlékezetében a hippói püspökről, illetve az ő megtéréséről. A megtérés folyamata azonban nagyon leegyszerűsödik néhány erkölcsi mozzanatra: Ágoston isteni sugallatra a Szentírás után nyul, belátja és megbánja bűneit, szakít szabados múltjával. Ez a kép nagyon merev, árnyalatlan, még akkor is, ha kialakulásában része van magának a Vallomások szerzőjének is. Amikor az egyházatya a Vallomásokat megírta, megtérését már kétségtelenül elsősorban az isteni kegyelem művének tekintette, megtérése előtti tévelygéseit és küzdelmeit pedig a bűn horizontjában szemlélte.
Maradt ránk azonban egymásik önarckép is ugyanarról az Ágostonról az "első vallomások"-nak (primae confessiones) nevezett írásokban, azokban a korai dialógusokban, melyekben naplószerűen ecseteli megtérésének folyamatát. Ezeket a párbeszédeket aduk most közre az Ókeresztény írók XI. kötetében, emlékezve Ágoston megtérésére, melynek 1986-ban lesz 1600 éves évfordulója.