| BEVEZETÉS |
|
| Az esztétikai beállítottság és az esztétika mint ismeret |
7 |
| A szép törvényei és a róluk alkotott tudás |
10 |
| A szép mint az esztétika egyetemes tárgya |
14 |
| Esztétikai aktus és esztétikai tárgy. Négyféle elemzés |
18 |
| Elkülönülés és kapcsolat az élettel |
22 |
| Forma és tartalom, matéria és anyag |
24 |
| Szemlélet, élvezet, értékelés és produktivitás |
30 |
| A természeti szép, az emberi szép és a művészi szép |
36 |
| A szép idealista metafizikája. Intellektualizmus és anyagközpontú beállítottság |
40 |
| A forma esztétikája és a kifejezés esztétikája |
45 |
| Pszichologiai és fenomenológiai esztétika |
48 |
| Az esztétikai tárgy létmódja és struktúrája |
54 |
| Realitás és látszat. Elvalótlanítás és megjelenés |
59 |
| Utánzás és teremtés |
64 |
| A MEGJELENÉSI VISZONY |
|
| Az esztétikai aktusszerkezet |
|
| Az észlelésről általában |
|
| A keresztültekintés |
73 |
| Az észlelési mező gyakorlati megrostáltsága |
77 |
| Az érzelmi összetevők |
80 |
| Az esztétikai észlelés |
|
| Visszatérés az eredeti beállítottsághoz |
85 |
| Az egyidejű adottság és a kinyilatkoztatás |
91 |
| Elidőzés a "képnél" |
94 |
| Az észlelés irányítása az esztétikai viszonyban |
99 |
| A szemlélés és a gyönyör |
|
| A dinamikus-emocionális megőrződése az esztétikai észlelésben |
104 |
| Észlelés és magasabb fokú szemlélet |
106 |
| A vitális és az erkölcsi értékérzés szerepe |
111 |
| A gyönyör, a tetszés és az élvezet |
113 |
| Kant tanítása az esztétikai tetszésről |
116 |
| Az esztétikai tárgy struktúrája |
|
| Kapcsolódás az aktuselemzéshez |
|
| A kétféle szemlélet és a tárgy két rétege |
125 |
| Az "eszme látszása" hegeli formulájának szükséges kiigazítása |
129 |
| Az esztétikailag autonóm gyönyör helyzete |
132 |
| Az objektiváció törvénye |
|
| A "matéria" szerepe |
137 |
| A szellemi tartalom és az élő szellem |
141 |
| Magábanvaló lét és számunkra-való lét az objektivált szellemben |
146 |
| Előtér és háttér |
149 |
| Előtér és háttér az ábrázoló művészetben |
|
| A probléma és a vizsgálódás felosztásáról |
153 |
| A rétegződés a szobrászati műalkotásban |
155 |
| Grafika és festészet |
159 |
| Az alapviszony a költészetben |
166 |
| A tárgyi közbülső réteg a költői műalkotásban |
170 |
| A színmű és a színész művészete |
174 |
| Realizálás és elvalótlanítás |
178 |
| Előtér és háttér a nem ábrázoló művészetekben |
|
| A formával való szabad játék |
182 |
| A zenei szép |
186 |
| A zenei háttér jellege |
190 |
| A kompozíció és a zenei játék |
194 |
| A megjelenő háttér az építőművészetben |
199 |
| Gyakorlati cél a szabad formálás |
203 |
| Az ornamentika helye |
207 |
| A szép a természetben és az ember világában |
|
| Az eleven ember mint szép tárgy |
|
| Az emberi szépség mint jelenség |
211 |
| A szépség az erkölcsi és a vitális értékekhez való viszonyában |
214 |
| A típus megjelenése |
217 |
| Az élet szituációja és dramatikája |
220 |
| A természeti szép |
|
| Az élő szépsége |
225 |
| A dinamikus szerkezet szépsége |
230 |
| A táj szépsége és hasonlók |
233 |
| Természeti szépség és művészet |
237 |
| A természeti szép metafizikája |
|
| A természeti szép a természetben |
241 |
| Közöny, csend, tudattalanság |
244 |
| Tökéletesség, biztonság, szabadsághiány |
250 |
| Természeti alkotás és művészi alkotás |
254 |
| FORMÁLÁS ÉS RÉTEGZŐDÉS |
|
| A rétegek egymásutánja a művészetekben |
|
| A háttér felbontása |
|
| Létmódok és tartalomstruktúrák |
261 |
| Egy példa: az arckép |
265 |
| A példa megvitatásához. Következtetések |
267 |
| A megjelenés függősége és a felépítés függősége |
269 |
| A rétegegymásután ontikus kitöltése |
272 |
| A rétegek egymásutánja a költészetben |
|
| A költészet tanúskodása a középső rétegekről |
276 |
| Költői konkrétság |
278 |
| A rétegek megkülönböztetése a költői műben |
281 |
| A legbelsőbb. A kimondható határai |
284 |
| Az eszmék a költészetben |
287 |
| A rétegek áttekintéséhez |
290 |
| A rétegek a képzőművészetekben |
|
| A rétegegymásután a szobrászatban |
293 |
| A festészet külső rétegei |
296 |
| A festészet belső rétegei |
300 |
| Festészet és természeti tárgy |
305 |
| A zenemű rétegei |
|
| A zenei egység fokozatai |
310 |
| A zene belső rétegei |
314 |
| Kompozíció és lelki élet |
318 |
| A programzene helye |
325 |
| A zenei játék rétegződése |
329 |
| A rétegek az építőművészetben |
|
| Az építmény külső rétegei |
333 |
| Az építmény belős rétegei |
337 |
| Közösség, hagyomány, stílus |
342 |
| Az esztétikai forma |
|
| Egység, körülhatárolás, forma |
|
| A forma sokfélesége |
347 |
| A sokféleség egysége |
350 |
| Kiválasztás és körülhatárolás |
353 |
| Lépcsőzetes formálás a művészetben |
|
| A művészi formálás sajátossága |
359 |
| A rétegek formálásának lépcsőzetessége |
363 |
| A formálás kötöttsége a rétegekben |
367 |
| A forma belülről való meghatározottsága |
373 |
| Megjelenés és formálás |
|
| A formálás önállósága és függősége |
376 |
| A formával való tiszta játék |
380 |
| Felszíni és mély művészet |
384 |
| Forma és tartalom a rétegépítményben |
388 |
| Az esztétikai formálás elmélete |
|
| Esztétikai formaérzés |
393 |
| Beleérzés és aktivitás |
396 |
| Formálás és önábrázolás |
400 |
| Függetlenedés az alkotótól a forma által |
402 |
| A forma metafizikájához |
|
| Utánzás és teremtés |
406 |
| A forma megtalálása és a stílus |
411 |
| A nagy művészeti stílusok és a modor |
416 |
| A spekulatív tételek józan értelme |
420 |
| Egység és igazság a szépben |
|
| Művészi szabadság és szükségszerűség |
|
| Szabadság és önkény |
425 |
| Esztétikai ideálalkotás |
429 |
| Művészi szükségszerűség és egység |
433 |
| A mű egysége és az alkotás szabadsága |
435 |
| Az igazságigény a költészetben |
|
| Hamis igazságigény |
440 |
| Az élethűség követelménye |
443 |
| A rétegek kérdése az igazságigényben |
447 |
| Élethűség a szélő rétegekben |
452 |
| Élethűség és szépség |
|
| A költészet életfeltáró funkciója |
455 |
| A realizmus és határai |
459 |
| A realista ábrázolás dialektikájához |
462 |
| Élethűség és lényegigazság |
465 |
| Az igazság a képzőművészetben |
|
| Kritériumok és mércék |
470 |
| Élethűség a festészetben |
473 |
| Lényegigazság a festészetben |
477 |
| Az igazságigény a szobrászatban |
480 |
| Az igazság a nem ábrázoló művészetekben |
|
| Az igazságkérdés határai |
483 |
| A formaillúzió valótlansága és a meghatározatlanság |
486 |
| Az élethűség beütése a zenében |
490 |
| A programzene kérdése |
493 |
| A SZÉP ÉRTÉKEI ÉS NEMEI |
|
| Az esztétikai értékek |
|
| Az esztétikai értékek sajátszerűsége és sokfélesége |
|
| A probléma részei és a felosztás alapja |
499 |
| Az értékérzés milyensége szerint való megkülönböztetés |
503 |
| A szép terjedelme |
507 |
| Az értékprobléma mai állása |
|
| Értékosztályok és érétkaporiák |
511 |
| Az értékosztályok rokonsága és ellentéte |
516 |
| Javakhoz fűződő értékek és erkölcsi értékek |
520 |
| Az elérni szándékozott érték és a szándék értéke |
524 |
| A metafizikai értékprobléma |
527 |
| A szép helye az értékek birodalmában |
|
| Visszavezetési kísérletek |
531 |
| A szép haszon nélküli volta: "luxus az életben" |
535 |
| Az esztétikai értékeknek az erkölcsi értékekre való alapozása |
539 |
| A szép bővített alapozása a vitális értékekre |
544 |
| A szép viszonya az alacsonyabb értékosztályokhoz |
548 |
| A szép értékmozzanatainak áttekintése |
|
| A puszta tárgylét értékei |
551 |
| Az elvalótlanítás értékei |
554 |
| Az esztétikai érték relativitása és abszolút volta |
558 |
| A fenséges és a bájos |
|
| A fenséges fogalma és jelensége |
|
| A fenséges megjelnési területei az életben |
563 |
| A fenséges megjelenése a művészetekben |
567 |
| Kant elmélete a fenségesről |
571 |
| Az esztétikailag fenséges struktúrája |
|
| A fenséges különös formái |
574 |
| A fenséges megragadható lényegvonásai |
579 |
| Megragadhatatlan lényegvonások |
582 |
| A fenséges helye rétegépítményben |
|
| A belső rétegek túlsúlya |
586 |
| A fenséges a tragikusban és aporiái |
592 |
| A fenséges határkérdései |
597 |
| A bájos és alfajai |
|
| A fenséges ellentétei |
603 |
| Tájékozódás a bájos lényege felé |
606 |
| A külső rétegek túlsúlya |
610 |
| A bájos peremproblémái |
|
| A fenséges és a bájos egyesíthetősége |
614 |
| A bájos határjelenségei |
618 |
| Más esztétikai értékellentétek |
623 |
| Értelemadás az esztétikai értékekben |
|
| A világ értelemigényéről |
626 |
| Az ember és a művészet értelemadása |
630 |
| Álesztétikai magatartások |
633 |
| A komikus |
|
| A komikus iránti érzék és formái |
|
| Szívtelen és jóindulatú vidámság |
637 |
| A spontán komikum és a humor |
641 |
| A nevetés különböző ethoszai |
645 |
| A komikum lényege |
|
| Az elméletek téve és használható elemei |
649 |
| A képtelenség válfajai a nevetségesben |
654 |
| A képtelenség önmegszüntetése |
659 |
| A fölény a humorban |
663 |
| A komikus és a komoly |
|
| A komikum metafizikai aspektusai |
667 |
| A komikum határjelenségei |
672 |
| A tragikum az életben és a költészetben |
678 |
| A komikus helye a rétegépítményben |
|
| A külső és a belső rétegek egyensúlya |
681 |
| Komikum és élethűség |
686 |
| Következtetések a komikus rétegződésbeli helyéből |
689 |
| Aggályok és ellenvetések |
|
| A komikusban lelt gyönyör és a szépben lelt gyönyör |
693 |
| A komikum a festészetben és a zenében |
696 |
| A komikum az egyes rétegekben |
700 |
| FÜGGELÉK |
|
| Az esztétikai tárgy ontológiájához |
|
| Az esztétikai tárgyrétegek és az ontikus rétegek |
707 |
| Valamennyi nagy művészet konvergenciája |
710 |
| Egyes rétegek eltűnése és az átugrás |
715 |
| A művészi képesség kétféle határa |
719 |
| A művészetek történetiségéről |
|
| A nagy művészet történeti stabilitása és állandósága |
722 |
| Visszatérés az élethez. Bénító és megtermékenyítő hatás |
726 |
| Az eszmében való életről |
729 |
| Az ember teremtő képessége |
732 |
| A MŰ KELETKEZÉSÉRŐL |
735 |
| UTÓSZÓ |
737 |
