Ergonómia

Tartalom

ELŐSZÓ 11
1. FEJEZET / BEVEZETÉS AZ ERGONÓMIÁBA 13
Antalovits Miklós
• 1.1. Az ergonómia fogalma 13
• 1.2. Az ergonómiai szemlélet lényege és sajátosságai 16
• 1.3. Az ember-gép rendszer 19
• 1.4. Az ergonómia tudományának és gyakorlatának Fejlődése. Az ergonómia alkalmazásának története 21
1.4.1. Az ergonómia alkalmazásának előzményei, kezdetei 21
1.4.2. Az ergonómia születése. A „fogantyúk és skálák" ergonómiája (1945-60) 22
1.4.3. Hatvanas évek: az ergonómia ipari alkalmazása. Rendszerergonómia 22
1.4.4. Hetvenes évek: ergonómia a „munka világán kívül". Termékergonómia 23
1.4.5. Nyolcvanas és kilencvenes évek: biztonság és ergonómia; számítógép és ergonómia 26
• 1.5. Ergonómia az ezredforduló után. Fejlődési trendek és távlatok 29
2. FEJEZET / EMBERI HASZNÁLATRA TÖRTÉNŐ TERVEZÉS 33
Antalovits Miklós
•2.1. Az ergonómiai szemléletű termékfejlesztés folyamata 34
•2.2. A termékek ergonómiai minőségét befolyásoló tényezők 36
• 2.3. A termék felhasználói körének azonosítása: a „user profile" meghatározása 39
• 2.4. Különböző tervezői stratégiák: a felhasználók jellemzőire vonatkozó eloszlás és az ergonómiai tervezés kapcsolata 39
• 2.5. A termékek ergonómiai értékelése 43
3. FEJEZET / A TERVEZÉS SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ EMBERI JELLEMZŐK 1.: ANTROPOMETRIA 47
Mischinger Gábor
• 3.1. Az antropometria célja, megközelítése és az antropometriai adatok forrásai 47
• 3.2. Az emberi különbözőség 48
3.2.1. A legfontosabb csoportos kategóriák 49
3.2.2. A különbözőség statisztikai leírása 50
• 3.3. Az antropometriai adatok és mérésük 51
3.3.1. Az antropometriai adatok mérése
3.3.2. Statikus (strukturális) antropometriai méretek 52
3.3.3. Dinamikus antropometriai méretek 53
3.3.4. Az emberi erő- és nyomatékkifejtés 54
• 3.4. Az antropometriai szempontok érvényesítése az ergonómiai elemzés és tervezés során 55
3.4.1. Antropometriai értékelés 55
3.4.2. A számítógéppel támogatott antropometriai tervezés és értékelés (CAAA) 56
4. FEJEZET / A TERVEZÉS SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ EMBERI JELLEMZŐK 2.: TESTFELÉPÍTÉS ÉS EGYES FIZIOLÓGIAI JELLEMZŐK 59
Hercegfi Károly - Kristóf Károly
• 4.1. Mozgásra teremtve - a statikus, mozdulatlan testhelyzetek elkerülésének fontossága 59
4.1.1. A mozgás szükségessége a vérkeringés fenntartásához 59
4.2.2. A statikus helyzet hatása a mozgásszervekre 60
4.2.3. A mozgásigényből következő megfontolások 60
• 4.2. A feleslegesen ismétlődő mozdulatok következménye - az RSI-CTD tünetegyüttes 62
• 4.3. Az álló testhelyzet 64
4.3.1. A felegyenesedés egy érdekes következménye: a romló fogak 64
4.3.2. A felegyenesedés hatása a vérkeringésre 64
4.3.3. A felegyenesedés hatása a gerincre 64
• 4.4. Az ülő testhelyzet 65
4.4.1. A megtört, görnyedt testhelyzet nyomó hatása 65
4.4.2. Nyomási tünetek 66
4.4.3. A gerinc rossz helyzetéből adódó problémák - még helyes ülés esetében is 67
4.4.4. További gerinc- és hátproblémák ülés esetében 69
4.4.5. Megoldások az ülő helyzetből adódó problémákra 70
• 4.5. A szem speciális problémái számítógépes munkahelyeknél, amik alapvetően befolyásolják a képernyős munkahely elrendezését 70
4.5.1. A monitor sugárzása 70
4.5.2. Fókusztávolságok 70
4.5.3. Csillogás, káprázás 71
4.5.4. A monitor függőleges elhelyezése 71
• 4.6. Az ülő munkahelyek javasolt elrendezése 72
4.6.1. A klasszikus ülő testhelyzetet alkalmazó számítógépes munkahely 72
4.6.2. Szóba jöhető alternatív elrendezések: az ún. gépkocsivezető póz, a térdeplő ülés, az ülőlabda és egyéb lehetőségek 74
5. FEJEZET / A TERVEZÉS SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ EMBERI JELLEMZŐK 3.: A FIZIKAI ÉS SZELLEMI MUNKA 77
Antalovits Miklós - Izsó Lajos - Juhász Ágnes - Hercegfi Károly
• 5.1. A fizikai és a szellemi munka alapfogalmai: megterhelés, igénybevétel, stressz 77
5.1.1. Az alapfogalmak és értelmezésük 77
5.1.2. A megterhelés optimális mértéke 79
• 5.2. A fizikai munka 81
• 5.3. A mentális (szellemi) igénybevétel mérése 85
5.3.1. Teljesítménymérésen alapuló módszerek 86
5.3.2. Szubjektív skálázáson alapuló módszerek 87
5.3.3. Megfigyelésen alapuló módszerek 87
5.3.4. Pszichofizikai módszerek 87
5.3.5. Pszichofiziológiai módszerek 88
• 5.4. A hosszan tartó, túlzott pszichológiai stressz-állapot következményei és káros hatásainak leküzdése 89
5.4.1. A hosszan tartó, túlzott mértékű stresszállapot jelei, következményei az egyén szintjén 89
5.4.2. A hosszan tartó, túlzott mértékű stresszállapot jelei, következményei a munkaszervezet szintjén 91
5.4.3. A hosszan tartó, túlzott mértékű stressz káros hatásainak megelőzése, leküzdése 92
6. FEJEZET / A TERVEZÉS SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ EMBERI JELLEMZŐK 4.: AZ ÉRZÉKELÉS 95
Izsó Lajos - Hercegfi Károly
• 6.1. Az információfeldolgozás alapjai 95
• 6.2. Az érzékelésről általában 95
6.2.1. Az érzékelési csatornák áttekintése 95
6.2.2. Érzékelési küszöbök 96
6.2.3. Érzetfüggvények 97
6.2.4. Az érzetfüggvény meghatározása a legkisebb észrevehető különbségek alapján: a Weber-Fechner-féle problémakör 98
6.2.5. Az érzetfüggvény meghatározása az érzékelt arányok alapján: a Stevens-féle problémakör 103
6.2.6. A Weber-Fechner- és a Stevens-féle megközelítés közötti választás 106
• 6.3. A legfontosabb érzékszervi csatornánk: a látás 106
6.3.1. A pupilla és a szemlencse alapvető működése 106
6.3.2. A szemmozgások szerepe a látásban 107
6.3.3. A kontrasztérzékelés 109
6.3.4. A színérzékelés 111
7. FEJEZET / A TERVEZÉS SORÁN FIGYELEMBE VEENDŐ EMBERI JELLEMZŐK 5.: AZ ÉSZLELÉS, AZ EMBERI MEGISMERÉS 113
Izsó Lajos
• 7.1. Az emberi információfeldolgozás modellje 113
• 7.2. A bevitt információ feldolgozása 113
• 7.3. Az emlékezés 115
7.3.1. A rövid idejű memória 115
7.3.2. A hosszú idejű memória 117
• 7.4. A magasabb szintű kognitív funkciók 119
7.4.1. A nyelv, a következtetés és a problémamegoldás 119
7.4.2. Az információfeldolgozás féltekei specializációja 120
• 7.5. Az egyéni kognitív stílusok 121
7.5.1. A kognitív stílusokról általában 121
7.5.2. Jung típustana és a Myers-Briggs Típus Indikátor (MBTI) 123
7.5.3. A felhasználók különböző kognitív stílusából következő ergonómiai elvek 124
8. FEJEZET / A FIZIKAI ÉS TÁRSAS KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS ERGONÓMIAI ALAPELVEK 125
Hercegfi Károly - Németh Edit
• 8.1. A fizikai környezet 125
8.1.1. A fizikai környezet tényezőiről általában 125
8.1.2. A világítás 125
8.1.3. A színek 132
8.1.4. A zaj 136
8.1.5. A rezgések 139
8.1.6. A klimatikus környezet 140
8.1.7. Levegőminőség 145
8.1.8. Sugárszennyezés 146
8.1.9. Meteorológiai tényezők 146
• 8.2. Társas környezet 146
9. FEJEZET / AZ ERGONÓMIA GYAKORLATI ALKALMAZÁSA 1.: IRODAERGONÓMIA 149
Hercegfi Károly - Németh Edit - Izsó Lajos
• 9.1. Az irodák kialakításának általános szempontjai
• 9.2. A képernyős munkahelyekről szóló 50/1999. EüM rendelet 149
• 9.3. Az iroda elrendezésének és berendezésének kérdései 150
9.3.1. Az irodai tevékenység kialakulása - változó igények 150
9.3.2. Az irodatípusok és elrendezési lehetőségeik 151
9.3.3. Egy speciális kérdés: a kábelelvezetés 155
9.3.4. Az irodán belüli, elkülönült funkciójú területek 156
• 9.4. Szoftverergonómia 157
9.4.1. A használhatóság, mint a szoftverergonómia kulcsfogalma 157
9.4.2. Ergonómiai módszerek a szoftverfejlesztésben 159
9.4.3. Az ember-számítógép interakció alapvető irányelvei. Tervezési irányelvek (design guidelines) 159
9.4.4. Egy speciális szoftvervizsgálati módszer: az INTERFACE szoftvervizsgáló állomás 161
10. FEJEZET / AZ ERGONÓMIA GYAKORLATI ALKALMAZÁSA 2.: TERVEZÉS SPECIÁLIS FELHASZNÁLÓI KÖRÖK SZÁMÁRA 167
Horváth Ádám - Szabó Gyula
• 10.1. Speciális felhasználói igények 167
• 10.2. Miért vannak akadályok? 169
10.2.1. Elnevezések 173
• 10.3. Az akadálymentesítésről 174
10.3.1. Az akadálymentességre vonatkozó előírások 174
• 10.4. Otthon 175
• 10.5. Közlekedés 176
10.5.1. Utcán 176
10.5.2. Közösségi közlekedés 177
10.5.3. Egyéni közlekedés 179
• 10.6. Középületekben 179
10.6.1. Bejutás az épületbe 179
10.6.2. Közlekedés középületen belül 182
10.6.3. A szolgáltatás hozzáférhetősége 183
• 10.7. Munkahely 185
• 10.8. Számítógép-használat 186
• 10.9. Szabadidős tevékenységek 186
• 10.10. Összefoglalás 187
11. FEJEZET / AZ ERGONÓMIA GYAKORLATI ALKALMAZÁSA 3.: IPARI MUNKAHELYEK 189
Mischinger Gábor
• 11.1. Az ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének célja és területei 189
• 11.2. Az ipari munkahelyek ergonómiai értékelésének módszerei 189
11.2.1. A szakértők által és a nemcsak szakértők által alkalmazható módszerek áttekintése 189
11.2.2. Ipari munkahelyek ergonómiai vizsgálata számítógéppel támogatott antropometriai értékelő (CAAA) szoftverekkel 190
11.2.3. A Toyota módszer 192
• 11.3. A testhelyzetek tervezésének alapelvei 193
12. FEJEZET / AZ ERGONÓMIA GYAKORLATI ALKALMAZÁSA 4.: ERGONÓMIA A FOLYAMATIRÁNYÍTÁSBAN 195
Izsó Lajos - Antalovits Miklós
• 12.1. Az ember változó szerepe az általa irányított rendszerekben 195
• 12.2. Az automatizálás „iróniái" 200
• 12.3. A folyamatirányítás kognitív ergonómiai megközelítése 205
• 12.4. Az emberi tényezők kritikus szerepe a folyamatirányítás megbízhatóságának növelésében 209
12.4.1. Az emberi megbízhatóság és az ember-gép rendszer megbízhatósága 209
12.4.2. Az ember az első vonalban: operátori hibák 210
12.4.3. Az ember a második vonalban: karbantartási hibák 213
• 12.5. Gyakorlati megfontolások és ajánlások a rendszer működési biztonságának növelésére 216
IRODALOMJEGYZÉK 219
TÁRGYMUTATÓ 225