Elegyes gyűjtések Magyarország és Erdély különböző részeiből
Magyar népköltési gyűjtemény új folyam, I. kötet.
A Kisfaludy-társaság 1861-ben elhatározta, hogy magyar népköltési gyűjteményének uj folyamát indítja meg és szerkesztésével megbizta az indítványozó tagot, Gyulai Pált. Felszólitás bocsáttatott szét a hirlapokban, mely a népköltészet barátjait gyűjtésre buzdította s némely, a gyűjtőktől eddig elhanyagolt műfajok iránti fogékonyságot igyekezett felkölteni. Számos gyűjtemény érkezett a társasághoz s már 1864-ben kiadható lett volna egy kötet, de kiadó nem találkozott, a társaság pedig csekély pénzereje miatt a kiadás költségeit nem fedezhette. Az anyag mind inkább szaporodván, 1867-ben Arany László tagját választotta a társaság szerkesztőtársnak. A szerkesztők úgy osztották meg egymás között a teendőket, hogy egyik. Gyulai Pál, a mysteriumokat, balladákat és dalokat szerkesztette és kisérte jegyzetekkel, a másik, Arany László pedig a meséket és mondákat, azonban az egészre nézve együttes felelősséget vállaltak.
