Egy évszázad élettörténete I-II.

Ez a könyv kísérlet arra, hogy kinyomozza az 1814-től 1914-ig eltelt száz év alatt bekövetkezett politikai változás okait. Ok, úgy látom, háromféle volt: gazdaság-technika, politikai teória és fontos egyéniségek. Nem hiszem, hogy e három ok bármelyike is mellőzhető lenne, vagy más okok hatására volna visszavezethető. A gazdasági technika nem változott volna annyira, ha nem éltek volna jelentékeny feltalálók. A nacionalizmusban való hit és az uralkodó osztályok széles rétegeinek demokrácia-pártolása nagy erővel befolyásolta az események folyamát és ezeket nem lehet teljes egészükben gazdasági okokra visszavezetni. A szabad versenyt, amelyet, mint a fejlődés fő ösztönzőjét, az angol és amerikai radikálisok szívesen fogadtak, kétségkívül gazdasági szempontok irányították, de nyilvánvalóan kapcsolatban volt a protestáns vallással is. Ezért a gazdasági technika - bár legfontosabb okozója volt a tizenkilencedik század nagy változásának, - nem tekinthető egyedüli okának; főkép nem magyarázza az emberiség nemzetekre való oszlását.
Az egyének szerepét a történelemben, melyet Carlyle túlságosan hangsúlyozott és reakciós tanítványai még ma is túlbecsülnek, más oldalról túlságosan lekicsinylik azok, akik azt hiszik magukról, hogy felfedezték a szociológiai változás törvényeit. Nem hiszem, hogy ha Bismarck gyermekkorában meghalt volna, Európa utolsó hetven évének története nagyon hasonlított volna ahhoz, ami valóban volt.