Dosztojevszkij és Nietzsche

Sesztov könyve nem filozófiai mű a szó hagyományos értelmében. Az olvasónak nem kell megbirkóznia bonyolult terminológiával, filozófiai általánosításokkal, mert Sesztovot nem az általános izgatja, hanem minden egyes ember személyes tragédiája. Ez a könyv mindenkinek szól, aki kénytelen szembenézni az élet kegyetlenségével, tragikumával s végső soron a halállal. Sesztov, az egzisztencialista filozófia legkülönösebb s alihanem legeredetibb gondolkodója mindenkinek segít - élni és túlélni. Dosztojevszkij és Nietzsche című művét 1903-ban írta; akkor, amikor az addig radikális, többnyire marxista nézeteket valló orosz filozófusok legjobbjai rádöbbentek, hogy az emberi lét mögött milyen metafizikai titok rejtőzik, s az ember problémáját nem lehet forradalmakkal megoldani. E rádöbbenés pillanatát örökíti meg Sesztov könyve, amelyben a szerző Dosztojevszkij és Nietzsche gondolataiból kiindulva megalkotja a mindmáig talán legkövetkezetesebb egzisztencialista filozófiát. 

"Rendkívüli örömöt szerzett nekem, hogy megismerkedhettem azzal az emberrel, aki Nietzschéről és Dosztojevszkijről szóló könyvet adta Európának." (Thomas Mann: Párizsi mérleg)

Czeslaw Milosz utószavát M. Nagy Miklós fordította.