Csillagászati hajózástan
123 ábrával, 9 térképpel és 3 csillagtérképpel
Fekete-fehér ábrákkal és kihajtható, valamint kivehető mellékletekkel illusztrálva
A fedőlapot, ábrákat és térképeket rajzolta a szerző
1050 példányban jelent meg
A hajózástan az a tudomány, amely tengeren a hajó irányításával: útirányának, útvonalának megállapításával és a hajó helyének meghatározásával foglalkozik, valamint ismerteti azokat a térképeket, műszereket és segédkönyveket, amelyek a hajózáshoz szükségesek.
A hajó helyének meghatározása kétféleképpen történik: 1. szárazföldi tárgyak segítségével és 2. égitestek észlelése által. Eszerint a hajózástant két főrészre osztjuk: 1. Parthajózástan, 2. Csillagászati hajózástan.
A "Parthajózástan" tárgyalja a Föld alakját és méreteit, két pont kölcsönös helyzetét, loxodrom és ortodrom távolságokat, térképeket, mágnességtant (földmágnesség, hajómágnesség), tájolót és az idetartozó segédkönyveket és műszereket, valamint a hajóvezetést áramlásban és partok közelében.
E munka a hajózástan második részével, a Csillagászati hajózástannal foglalkozik. A csillagászat idevágó alapismeretei mellett röviden összefoglaltam a gyakran használt gyakorlati számításokat. Elméleti fejtegetéssel és képletlevezetéssel csak annyit foglalkoztam, amennyi a tárgy lényegének megértéséhez elengedhetetlenül szükséges.
A magassági és hosszúsági módszereknél az ún. sin2 8/2 és cotangens képletet vezettem be. Az első képlet talán lassúbb valamivel, de kis óraszögnél pontosabb-eredményt ad.
Hajózástani számításoknál használt segédkönyvek csak idegen nyelven állnak rendelkezésünkre. Ezért a rövidítések a magyar kereskedelmi tengerészetnél használatban levő idegennyelvű segédkönyvek rövidítéseinek felelnek meg.
A "Függelék"-ben a tengeri útvonalakkal foglalkoztam, különös tekintettel a szelekre és tengeráramlásokra. Ez nem tartozik közvetlenül e mű tárgyához, de szorosan összefügg a hajózástannal.