Budapest, az ikerfőváros 1860-1890
Fekete/fehér fényképekkel és a hozzájuk tartozó ismertetéssel.
31,5x24 cm nagyságú kötet.
"Nem leszünk ezentúl sem budaiak, sem pestiek, hanem leszünk budapestiek" - írtaa 1872-ben a Vasárnapi Újságban porzó, azaz Ágai Adolf. Az 1872. évi XXXVI. tc. jogilag is szentesítette a Duna két patrtján elterülő városok, Pest, Buda és Óbuda frigyét. Azurbanizáció különböző szintén álló városok összecsiszolódása volt e korszak fő feladata.
Ismeretlen ismerősként csodálkozhatunk rá a város különböző pontjaira. Ismert és ismeretlen emberek fotográfiáin nyomon követhetjük az öltözködési szokások változásait az 1860-as évek magyar, német, magyarral kevert német viseletétől az 1880-as évek európai irányt követő divatjáig...
A kötet lapjain születésétől kamaszkoráig kísérhetjük végig a főváros fényképekkel elmesélhető életét., Budapest még nem az, aminek mi most látjuk, de az arcvonásai téveszthetetlenül felismerhetők.
Buzinkay Géza előszavával.
A kötet szerzői: Jalsovszky Katalin (1943), a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának tudományos munkatársa; Tomsics Emőke (1950), a Magyar nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának tudományos munkatársa.
