Budapest, az ikerfőváros 1860-1890

"Nem leszünk ezentúl sem budaiak, sem pestiek, hanem leszünk budapestiek" - írtaa 1872-ben a Vasárnapi Újságban  porzó, azaz Ágai Adolf.  Az 1872. évi XXXVI. tc. jogilag is szentesítette a Duna két patrtján elterülő városok, Pest, Buda és Óbuda frigyét. Azurbanizáció különböző szintén álló városok összecsiszolódása volt e korszak fő feladata.

Ismeretlen ismerősként csodálkozhatunk rá a város különböző pontjaira. Ismert és ismeretlen emberek fotográfiáin nyomon követhetjük az öltözködési szokások változásait az 1860-as évek magyar, német, magyarral kevert német viseletétől az 1880-as évek európai irányt követő divatjáig...

A kötet lapjain születésétől kamaszkoráig kísérhetjük végig a főváros fényképekkel elmesélhető életét., Budapest még nem az, aminek mi most látjuk, de az arcvonásai téveszthetetlenül felismerhetők.

Buzinkay Géza előszavával.

A kötet szerzői: Jalsovszky Katalin (1943), a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának tudományos munkatársa; Tomsics Emőke (1950), a Magyar nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának tudományos munkatársa.