Az orvosi mikrobiológia tankönyve

Az elmúlt évek, évtizedek hazai és külföldi Orvosi mikrobiológiai tankönyvei eltérő mértékben hangsúlyozták a tárgy mikrobiológiai, laboratóriumi-diagnosztikai és klinikai aspektusait. Bár igyekeztünk megtartani e tankönyvek hagyományos célját, azaz mikrobiológiai alapokat kívántunk nyújtani a medikusnak, hogy későbbi tanulmányai során megértse a fertőző betegségek klinikumát, járványtanát, a kezelési és megelőzési lehetőségek (vagy azok hiányának) miértjét, szándékunk a hangsúlynak az utóbbi terület, a klinikum felé való eltolása volt. Miután manapság egyre elfogadottabb itthon is, hogy az etiológiai diagnózis, a kezelési terv a klinikus és mikrobiológus együttműködésének eredménye, ebben is szerettünk volna segítséget nyújtani a jövő gyakorló orvosainak (és - mivel e könyv szerzőinek többsége és szerkesztője gyakorló klinikai mikrobiológus - saját magunknak is). Igyekeztünk tehát a fenti célokat úgy elérni, hogy az egyes kórokozók tárgyalásakor azokat az ismereteket hangsúlyozzuk, illetve az információkat arra korlátozzuk, amiket a klinikus-mikrobiológus konzultációk során szerzett saját tapasztalataink alapján „valóban jó, ha a klinikus kolléga tud" (pl. Mit várhat el és mit nem - a klinikus a labortól? Milyen adatokra van a laboratóriumnak szüksége? Mi a vizsgálatok időigénye? Azok mennyire megbízhatóak? Stb.). Ennek érdekében minimálisra csökkentettük a kórokozók azonosításához szükséges specifikus bélyegek ismertetését (ezeket általában elég, ha a mikrobiológus ismeri).