Az elnemsodort falu
A könyv egy része felvágatlan.
Az elnemsodort falu házaival és magyarjaival az Árpád-kor óta ott húzódik meg a Kőrös völgyében, Biharország kellős közepén. Nem tudta életerejét megtörni a történelem sok véres százada, egy évezred nem tudta kitépni a magyar talajból, nem lett halálává ma is tartó trianoni elszakítottsága sem. - Ennek az ősi és megmaradni-tudó magyar falunka, szülőföldjének életrajzát írta meg Fodor Ferenc egyetemi tanár a tudós pontosságával és az emlékező gyöngédségével. Egy táj életrajzát írta meg: nem csupán az ember történetét, birtokviszonyokat, intézmények kialakulását, hanem a földrajzi környezetnek és az embernek együttes sorsát és egymással való összeforradását is. Nemzeti szempontból a tudomány aligha mutathatna vigasztalóbb példát, csodálatosabb története, mint ami ezzel a faluval történt s aligha van a történelemnek emberibben érdekes kérdése, mint hogy miként táplált és tartott meg egy emberi települést az ég és a föld ereje és belső életakarása ellenséges törekvésekkel, ártó hatalmakkal szemben. Ebben nő túl ez a könyv egy falu életrajzán: a rázúduló viharokban ellenállása az örök magyar sor szimbólumává mélyül.
Tartalom
| A szülőföld emléke a magyar lélekben | |
| Szülőtájam földje és ege | |
| A táj külső formái | 15 |
| A völgy képe | |
| A Körös-folyó munkája völgyében | |
| A földfelszínt alakító belső és külső erők küzdelme a völgyben | |
| A víz szerepe a táj életében | 22 |
| A Fekete-Körös | |
| Az ősi vízivilág | |
| Küzdelem a vadvizekkel | |
| Szülőföldem időjárása | 30 |
| Az év | |
| A tél | |
| A tavasz | |
| A nyár | |
| Az ősz | |
| Az erdő és a rét világa | 38 |
| Az erdőrengeteg | |
| Küzdelem az erdővel | |
| Erdei és vízi vadak | |
| Szülőföldem mai képe | 44 |
| Szülőföldem népe | |
| A zivataros múlt | 49 |
| A középkor | |
| A törökvilág | |
| A kurucvilág | |
| A 18. század | |
| A 19. század | |
| Népünk származása | 59 |
| A honfoglalás előtt | |
| A besenyők | |
| A gyepűkapu őrzői | |
| A törökvilág előtti népünk | |
| Ősi nemzetségeink | |
| Eltűnt nemzetségeink | |
| Népünk hullámzása e völgyben | |
| A nép átrendeződése a törökvilág után | |
| A 19. század népkeveredése | |
| Három század népmozgalmának mérlege | |
| Szülőföldem társadalma | 81 |
| A nemzetiségi küzdelem | |
| Népünk szaporasága | |
| Bélfenyér társadalmi tagozódása | |
| Tenke társadalmi tagozódása | |
| Népünk vallási összetétele | |
| Népünk művelődése | |
| Népünk egészségi viszonyai | |
| Néprajzi sajátságaink | |
| Falvaink a tájban (Település) | |
| A völgynyílás falvai | 109 |
| Magyar falvak az oláh tengerben | |
| A település földrajzi tényezői | |
| Elpusztult magyar falvak | 112 |
| Dalom | |
| Szigeti | |
| Buzás | |
| Besenyő | |
| Elnemsodort falvaink | 116 |
| Tenke letelepülése | 116 |
| Tenke fejlődéstörténete | 130 |
| Bélfenyér | 160 |
| Szülőföldem gazdasági élete | |
| A pusztulás kora | 173 |
| A gazdasági élet természetei feltétele e völgyben | |
| A középkor és a törökvilág gazdasági élete | |
| Az újjáépítés | 177 |
| A gazdasági élet 1715-ben | |
| Tenke gazdasági képe 1720-ban | |
| Bélfenyér gazdasági élete 1720-ban | |
| Az eloláhosodott Tenke és a magyar Bélfenyér gazdasági élete 1726-ban | |
| A gazdasági élet 1733-ban | |
| Az 1770-i gazdasági állapot | |
| Az 1772-i urbárium | |
| A gazdasági élet 1778-ban | |
| A 18. század gazdasági fejlődésének mérlege | |
| Küzdelem a szűk élettérben | 205 |
| A gazdasági élet a 19. század első felében | |
| A jobbágyfelszabadítás után | |
| A gazdasági helyzet a 19. század végén | |
| A világháború után | |
| E föld csodái népében | |
| Függelék és bizonyítóanyag | |
| Források és irodalom |