A szerző - ludovikás tiszt - előszavából: "Amit írtam, történelmi próza, a kisembereké. Valós környezetben szólalnak meg benne katonák, tisztek, asszonyok, öregek, gyerekek, magyar, orosz vagy amerikai, ellenség és szövetséges egyaránt, zsidók és keresztények, olykor ateisták. Egyetlen család és egyetlen katonai alakulat sorsán keresztül nyújtok bepillantást a háborús évek keserveibe. Cser alakja zömmel én vagyok, olykor nem, de mindig én élek gondolataiban, tépelődéseiben, aki csupán egy voltam a sok tízezer hasonló közül, akik tehetetlenségükben, sorsuk során, meghasonlottak a hatalommal."
