Az arab tavasz

A 2000 decemberében Tunéziában kezdődött arab tavasz mindenkit meglepett a térség országaiban és a térségen kívül egyaránt, "Az évszázad eddigi legfontosabb eseménye", melynek hatása nagyobb lesz, mint akár a 2001. szeptember 11-i terrorcselekményeké, akár a 2008-as globális gazdasági válságé.

Tunéziában és Egyiptomban az évtizedek óta az országot irányító vezetőknek, Zein el-Ábidin Ben Alinak és Mohamed Hoszni Mubáraknak távoznia kellett a hatalomból. Jemenben Ali Abdullah Szálehnek szintén távoznia kellett, de egy hosszas, tervezett átmenet vette kezdetét. Bahreinben a többségében a siita lakosság tüntetéseit leverték. A líbiai polgárháborúban Moammar Kaddáfi életét vesztette, az ország mára irányíthatatlanná vált. Szíriában pedig immár négy éve zajlik a polgárháború.

Ezeket az eseményeket 2011 elejéltől "arab tavaszként" emlegeti a politika és a média, de a közvélemény is. A megnevezés azt a pozitív, reményteljes várakozást idézi, mely azt első békés megmozdulásokat kísérte, melyekben a népakarat spontán megnyilvánulva és békésen elérte a legfontosabb célját, a vezető menesztését.

Az "arab tavasz" értelmezésünkben az arab országokban régóta zajló folyamatok felszínre törése, egy új szakasz kezdete: átmeneti időszak, melynek végkifejlete a bizonytalan jövőbe tolódik ki és egyelőre beláthatatlan, hogy merre fut...