Ásványok, kőzetek, hagyományok

Előszó
Az ásványi nyersanyagok hasznosításának történeti és néprajzi kutatását, valamint a földtani képződmények néprajzi vonatkozásainak tanulmányozását az 1970-es évek elején kezdtem el, e témakörben jelent meg első dolgozatom is (Adatok a csák-hegyi kőbányászat történetéhez. A Magyar Állami Földtani Intézet Évi Jelentése az 1974. évről. Budapest, 1976. 103—114.). Ez irányú vizsgálódásaimat egyetemi hallgatóként (1978—1983) is folytattam, amelyet a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Tárgyi Néprajzi Tanszékének tanárai, kezdetben TÁLASI ISTVÁN, később BARABÁS JENŐ és PALÁDI-KOVÁCS ATTILA, támogattak. Addigi kutatási eredményeimet szakdolgozatban (A kő kitermelése, feldolgozása és hasznosítása a Börzsöny hegységben. Kézirat. Budapest, 1983), majd doktori értekezésben (A Börzsöny-vidéki kőbányászat és kőhasznosítás a XIX—XX. században. Szerk.: PALÁDI-KOVÁCS ATTILA. Dissertationes Ethnographicae, 6. Budapest, 1987) foglaltam össze. A kutatásokhoz az elmúlt húsz évben munkahelyemen, a budapesti Magyar Állami Földtani Intézetben mindenkori vezetőimtől (időrendben és név szerint: HÁMOR GÉZÁtól, NAGY ELEMÉRtől, RADÓCZ GYULÁtól, DUDICH ENDRÉtől, VITÁLIS GYÖRGYtől, KISS ÁRPÁDtól, CSONGRÁDI JENŐNÉtől és KORDOS LÁSZLÓtól) is jelentős szakmai és anyagi segítséget kaptam.
E kötet az említett témakörben 1974 és 1995 között írt dolgozataim közül 17-et tartalmaz. Ezekből 15(12 magyar és 3 angol nyelven) korábban már napvilágot látott különféle kiadványokban, 2 még nem jelent meg nyomtatásban. Egy dolgozatot társszerzővel, KORDOS LÁSZLÓ paleontológussal írtam, ezt az ő hozzájárulásával közlöm. A témával kapcsolatos dolgozataim közül, terjedelmi okokból és a szerkesztővel történt megbeszélés értelmében az alábbiakat kihagytam a kötetből...