Arab legendák a piramisokról

A ​VII. század második harmadában hódító útjukra induló mohamedán seregek ősi civilizációk romjaikban is lenyűgöző emlékeivel találkoztak. Egyiptom, Szíria, Mezopotámia és Dél-Arábia régi kultúrájának hagyatékát az arabok örökölték, és az évezredes múltra visszatekintő népek vallása, irodalma, művészete, tudománya alkotóeleme lett az iszlám kultúrájának. Az iszlám és a helyi kultúrák viszonyával foglalkozik a szerző is, aki vizsgálódásának középpontjába a három híres gizai piramishoz fűződő arab legendákat állította. Az Egyiptomba látogató arab utazók, geográfusok és történetírók nem mulasztották el, hogy feljegyezzék a piramisokról hallott mesés történeteket. A valóságos piramisépítő fáraók neve és a régi történelmi események emléke ekkorra már feledésbe merült, helyüket a legendák világa foglalta el. Arab szerzők javarészt IX-XV. századi, gyakran az Ezeregyéjszakába illő elbeszéléseket tartalmazó piramisleírásait használta fel Fodor Sándor műve forrásául. Ezeknek a mondáknak az eredetét kutatja, követi nyomon egészen a fáraók Egyiptomáig, közben megrajzolja a legendák bonyolult vallástörténeti hátterét. Utal az európai vonatkozásokra is, így derül fény például a Rózsakereszt legendájának eredetére.