Általános társadalomföldrajz I-II.

Mi, a társadalomföldrajz művelői, soha nem tagadhattuk, hogy diszciplínánk rendkívül politikaérzékeny. Természetes tehát, hogy az elzártság idején nem jelentethettünk meg társadalomföldrajzi jegyzetet vagy kézikönyvet, bár külföldi útjaink tapasztalatait, a nemzetközi szakirodalomból megismert fejlődési folyamatokat előadásaink során ismertettük a hallgatókkal. Éppen olyan természetes az is, hogy amikor a rendszerváltozás lehetővé tette az új, szélesebb és igényesebb megközelítések alkalmazását, a teljesebb társadalomföldrajzi kép tükröztetését, jelentkezünk egy olyan vállalkozással, mely a hallgatók és a már végzett kollégák számára lehetővé teszi a teljesebb körű tájékozódást diszciplínánk mai problematikájában.
Nem teszünk mást, csak folytatjuk, amit elkezdtünk. Magyarország első, a gazdaságföldrajz helyett a társadalomföldrajzot nevében is felvállaló tanszékeit hoztuk létre Pécsett, majd az évtizedfordulón, a rendszerváltozás előestéjén egy Frisnyák Sándor szerkesztette általános gazdaságföldrajzi tankönyv egyik lektoraként és előszavának írójaként kifejtettük a társadalomföldrajz néhány alapvető kérdését és a gazdaságföldrajzhoz való viszonyát.