Letűnt napok szomorú eseményeit adjuk e könyv hasábjain az olvasó közönség kezébe.
Amidőn a vasúti sztrájk első szele végig suhant az ország fölött, mindenki megdöbbent egy pillanatra, mindenki hihetetlennek tartotta, hogy ez a sztrájk kitörjön, valósággá váljon. Hiszen még álomnak is merész lett volna és ime, egyszerre, mint fellegekből a haragvó Istennyila, úgy csapott közénk. Miért?
Erre a kérdésre könyvünkben nem adtunk feleletet, csak a lehető legtárgyilagosabban elmondtuk ez óriási mozgalom kezdetét, lefolyását és végét. Nem bocsátkoztunk a mozgalom történeti fejtegetésébe; nem nézhettük az események lefolyását kritikus szemekkel, mert az a huszadik század bérmozgalmainak története megíróját illeti. De mondhatjuk, hogy ez a mozgalom sehogy sem illeszkedhet abba a keretbe, amelyet az elfogadott társadalom fejlődési elméletek a bérharczokra vonatkozólag megállapítottak. Bátran mondhatjuk, hogy a magyar államvasutasok sztrájkja valósággal mértföldjelző lesz a társadalom fejlődésében, azért, mert ebben a bérharczban egészen új szereplők, az állam alkalmazottai léptek a küzdő térre...
