A szerelem élettana

Több évvel ezelőtt azt irtam, hogy az élet tulajdonkép táplálkozás és nemzés, de minél mélyebben hatolok az élet sötét örvényébe, annál inkább meggyőződöm arról, hogy ama nyilatkozatban legkiválóbb ismertető jelei foglaltatnak az összes lényeknek, melyek - a gombasejttől az emberig - a földön születtek, itt nőnek fel és halnak meg. De ha mondásomat még inkább egyszerüsiteni és az életet legegyszerűbb és leglényegesebb alakjában akarnám összefoglalni, az igazság csorbítása nélkül azt mondanám, hogy élni annyi mint nemzeni. Minden élő test mulandó, de halála előtt megvan benne a képesség, hogy azt az alakot, mely őt az életre képesítette, sokszorozza, és az a gépezet, mely bevesz és kiad, uj parányokat olvaszt össze és az elhasználtakat eltávolítja és ily módon az élet örök képét összes nyilatkozataiban hiven feltünteti, egyúttal legtalálóbb képe a nemzés minden nemének itt a földön is. A táplálkozás valóságos genezis és az élő lények nagy vegymühelyeiben mindig előttünk van az elemek, szervek és egyedek újjászületése. Naponta vesztünk hajszálakat, körmöket, fehér vértestecskéket és ép igy naponta nő uj hajunk, körmünk, szaporodik vérünk, a mi az embernél állandó teremtést jelent. A lehullt köröm helyett uj nő, ez szervi reprodukczió.