A nagy sakktábla

Rég volt, amikor a geopolitika még a történelemfelfogás puszta földrajzi meghatározottságát jelentette, bár tagadni aligha lehet, hogy a közelség és távolság most is fontos szerepet játszik a politika sokszínűségében. Zbigniew Brzezinski könyve geopolitikai látlelet világunk azon állapotáról, amelybe 1989 után került.

Fogalmazhatunk úgy is: Amerika magányosságáról szól, azt követően, hogy a nagy nyugati óriás - vetélytársak nélkül - hirtelen a világ és az események középpontjába került. Meghatározó, kizárólagos nagyhatalom lett, amihez maradéktalanul meglennének fizikai, szellemi kapacitásai. Hiányzik azonban - legalábbis sokak szerint - e szerep betöltésének lelki elhivatottsága. A szerző azok közé tartozik, akik elérkezettnek látják az időt, hogy ismét felébresszék e kontinensnyi hatalmat, illetve ráébresszék arra a feladatra, amit a világpolitikában betölteni hivatott.

Brzenski elemzése nem hízelgő látlelet, és még szenvedélyes röpiratnak sem nevezhető. Benne a jelenkor tényei ütköznek régvolt illúziókkal, hogy utat nyissanak egy élhető és túlélhető eljövendő valóság számára. A nagy sakktábla nem más tehát, mint a XXI. század politikai lehetőségeinek forgatókönyve.