A művészet eredete
Miért mesél történeteket, költ verseket, zenél és fest az ember egyedülállóan a föld élőlényei között? Miért érez ellenállhatatlan motivációt mindezekre a tevékenységekre? A művészi alkotás és befogadás kérdései mindig is foglalkoztatták a gondolkodókat, így számos magyarázat született már a poétikai és esztétikai problémákról való gondolkodás kezdete óta. Némelyek az isteni sugallatban, mások a társadalmi küldetésben vagy a kiválasztott egyének esztétikai és szellemi erejének megnyilvánulásában határozták meg a művészetek eredetét. Jelen kötet a kérdésre adott legújabb, a metafizikai gondolkodástól immár teljes mértékben elszakadt és a naturalizmus jegyében született válaszokat mutatja be. Az ember szellemiségét biológiájában, annak összetettségében kereső szerzők a történetmesélés, rímfaragás, éneklés és képi ábrázolás képességét és az ezekre való hajlamot evolúciós vívmánynak, és így az ember veleszületett, biológiai adottságának tekintik. A kötet a nemzetközi szakirodalom legelismertebb teoretikusainak írásaiból válogatott szöveggyűjtemény.
Kulturális evolúció
A nyelv eredete
Evolúciós esztétika: a szép és a művészetek
A történetmondás eredete
Az észlelés biológiája
NEM CSAK GÉNEK ÁLTAL. HOGYAN HAT A KULTÚRA AZ EMBERI EVOLÚCIÓRA – PETER RICHERSON – ROBERT BOYD
A kultúra, avagy információ az agyban
A viselkedést meghatározó készségek, meggyőződések, értékek és attitűdök
A kulturális variánsok és a társas tanulás
A kulturális evolúció darwini jellege
A kulturális evolúció dinamikája
Torzított információátadás
A tanulás szerepe a torzított információátadásban
A kulturális változatok versengése
A kulturális variánsok természetes szelekciója
Miért fontos megkülönböztetni a természetes szelekció és a kulturálisan közvetített torzított információátadás folyamatait?
A kulturális variánsok populációs szintű értelmezésének jelentősége
ANIMAL POETA. ÉPÍTÕKÖVEK A BIOLÓGIAI KULTÚRA- ÉS IRODALOMTUDOMÁNYHOZ. TÁRGYIASÍTÁS – KARL EIBL
A nyelvi evolúcióról
Darwin két okos gondolata
Az eredet kérdése
Terminológiai megjegyzések
Ösztönnyelvek
A tetvészkedéstől a pletykálkodásig
Még egyszer a szociális kontrollról
Tárgyvonatkozás
A tárgyvonatkozás kiválasztódása
A nem jelen lévőről való beszéd
Tárgyiasítás
SZÉPSÉG ÉS MENTÁLIS RÁTERMETTSÉG. ÉPÍTŐKÖVEK AZ ESZTÉTIKA, A FIKCIÓ ÉS A MŰVÉSZETEK EVOLÚCIÓS ELMÉLETÉHEZ – JOHN TOOBY – LEDA COSMIDES
Kezdeti rejtélyek: A művészetek anomáliája
Miért fejlődött ki az ember esztétikai érzéke? A belső világ alábecsült jelentősége
A szétcsatolás mint a kitágított esztétikai univerzum kapuja
A kultúra szerepe
MI VÉGRE VAN A MŰVÉSZET? ÚJDONSÁG, ELTÚLZÁS, VÁLTOZATOSSÁG A VÁLTOZATOSSÁG KEDVÉÉRT, SZIMMETRIA/RITMUS, BÉKÉS VERSENGÉS – WINFRIED MENNINGHAUS
AZ IRODALMI SZÖVEG ÉRZELMI HATÁSA. A „FIKCIÓ PARADOXONÁNAK” EVOLÚCIÓS PSZICHOLÓGIAI MEGOLDÁSA – KATJA MELLMANN
I. Az emóciós modell
I.1 Érzelmekre való képesség, avagy az inger és a viselkedési reakció fejlődéstörténeti szétválása
1.2. Érzelmek, avagy fölérendelt pszichikai programok
I.3 Kiváltó mechanizmus és lefutási program
I.4 Irodalom mint utánzat
II. Az emocionális programok specifikus programmenete
MIÉRT OLVASUNK KITALÁLT TÖRTÉNETEKET? ELMETEÓRIA ÉS A REGÉNY – LISA ZUNSHINE
Mi az elmeolvasás (más néven elmeteória)?
Elmeteória, autizmus és szépirodalom: három intés
Elmeolvasás erõfeszítés nélkül
Miért olvasunk szépirodalmat?
A regény mint kognitív kísérlet
AZ IDŐMÉRTÉKES VERSELÉS, AZ AGY ÉS AZ IDŐ – FREDERICK TURNER – ERNST PÖPPEL
JEL, SÉMA, IKONIKUS REPREZENTÁCIÓ. AZ ÁBRÁZOLÓ MŰVÉSZET EVOLÚCIÓS ESZTÉTIKÁJA – CHRISTA SÜTTERLIN
Bevezetés
Az esztétika és a művészet platóni megközelítése
Az esztétikai észlelés szenzoros alapjai
Fajspecifikus adaptációk
Kognitív megközelítés: A szelektív észleléstől a szemantikai információig
Az érzelmi és kommunikatív megközelítés: a megkülönböztető jegyekre való szelektív érzékenység
A stílus kulturális finomodása. A művészet és a természet ábrázolása
Összefoglaló
A ZENE EVOLÚCIÓJA ÖSSZEHASONLÍTÓ SZEMSZÖGBŐL – W. TECUMSEH FITCH
Bevezető
Zene és nyelv – hasonlóságok és különbségek
A zene alaki jellemzői több összetevő együttes vizsgálatában
A zene evolúciójának összehasonlító tanulmányozása
Konvergens evolúció – vokális tanulás és az állatok éneke
A hangszeres zene lehetséges homológja: az emberszabású majmok dobolása
A zene adaptív funkciói – a nemi kiválasztódáson túl
A zene mint túrótorta
A zene és a nemi kiválasztódás
A zene és a társas csoportok
A zene és az utódgondozás
A zenei készségek törzsfejlődése
Zárszó
A kötetben szereplő tanulmányok forrása
