A moldvai csángók
Harmadik, javított és bővített kiadás.
Román, német és angol összefoglalóval.
Fekete/fehér ábrákkal és fényképekkel.
A csángókutatás alapműve, Lükő Gábor első monográfiája 1936-ban jelent meg mindössze néhány száz példányban. A kötet javított, gondozott és bővített kiadása régi hiányt pótol, mert ez a szintézis a szerző készítette történeti településnévtárral és térképekkel napjainkig egyedülálló teljesítmény maradt.
A szerző írja új előszavában az elrománosodó csángókról: "Magyarságuk értelmét is meg kell mutatnunk, hogy magyarok maradhassanak." Saját nyelvjárásukat mindaddig értéktelennek fogják tartani, míg "a magyar középosztály elszánja magát, s megtanul tiszta magyar nyelven beszélni, többek között a moldvai csángók nyelvjárásából is meríteni fog ősi, nyelvújítás előtti magyar formákat, és ezzel felszabadítja a csángókat a gonosz igézet alól, megmutatva, hogy az ő magyarságuknak is van értelme".
A kötetet szerkesztette és az utószót írta Pozsgai Péter, Heilig Balázs. A kötet nyelvi gondozásában közreműködött Suda Magdolna.
