A mai társadalom

Tartalom

Előszó 3
BEVEZETÉS.
1. A társadalom „keletkezése" 6
2. Mi a társadalom? 9
3. A mai társadalomtan új utakon 13
4. A társadalmi alakulatról 16
5. A társadalomszemlélet szerepe 18
6. A társadalomtudomány ágai 21
I. RÉSZ.
TÁRSADALMI KÖTELÉKEK.
1. A kapcsoló tényezőkről általában 25
2. Földrajzi kapcsolódás 30
3. Biológiai tulajdonságok 32
4. Gazdasági kapcsolatok 35
5. Társas kötelékek a lelki életben 42
6. A kultúra kötelékei 50
7. A társító tényezők elméleti alkalmazása 56
8. A kötelékek rangsora 61
9. A társadalmi tényezők tanának alkalmazása a társadalompolitikában 64
II. RÉSZ.
A KÖZÖSSÉGEK ÉS FAJAIK.
A) A KÖZÖSSÉGEK TERMÉSZETE.
1. Alapfogalmak (I). Az egyén szűkebb környezetei 70
2. A távolabbi környezetek áttekintése 75
3. Alapfogalmak (II). Közösség és organizáció. (A közösségek elmélete) 78
4. A közösség, mint a társadalom alapanyaga 93
5. A közösség lélektana. A szolidaritás 96
6. Összefüggési zavarok a társadalom mélyén 98
7. Közösségek és a mai individualizmus 100
B) A KÖZÖSSÉGEK LEÍRÁSA.
8. A család és mai helyzete 103
a) A család, mint életközösség 103
b) A család élménygazdagsága 112
c) A család, a hagyomány és az iskola 113
d) A család szerepe kifelé 114
e) A családi együttélés fokai 116
f) A család a különböző társadalmi rétegekben 117
g) A családvédelem alapja; a családtanulmány 118
h) A család politikai jelentősége 119
i) A család mai bomlása és ennek társadalmi okai 119
9. Falu, város, "tájhaza" és ország 123
a) A területi összefűződésről 123
b) A tájközösség 125
c) Falu és város 129
d) A város és falu vitája 136
10. Nép és nemzet 138
A) A nemzeti társadalom általában 138
1. A nemzet mint közösség 140
a) A területi összetartás 140
b) Nép és faj 142
c) Országos gazdaság 143
d) Szellemi tényezők 143
d1) A nyelv: egység 145
d2) Nemzeti hagyományok 146
d3) A szokások világa (konvenciók és erkölcsi közszokások) 150
d4) Irodalmi és művészeti "közélet" 152
d5) A nemzeti "közszellem", mint szintézis 155
2. A nemzet, mint történet 156
3. A nemzet, mint feladat 160
4. A nemzethez tartozás fokai és a nemzeti elit 162
5. Nép, állam, ország 164
6. Nép és nemzetiség 165
7. A magyar nemzetfogalom különleges vonásai 167
B) Az országos társadalom függőleges tagozódása 170
1. Rendek, rangok, osztályok 170
a) A rendi társadalom tagozódása 171
b) A francia forradalom hatása 172
c) A munkásság s a marxizmus 173
d) A versenyrendszer hatása 174
e) A városi életforma előtörése 175
2. A társadalmi munka rangosztályai 177
3. A mai társadalmi osztályok leírásának nehézségei 179
4. Társadalmi életforma és társadalmi helyzet 181
5. Társadalmi felemelkedés és a felsegítő intézmények 183
11. Nemzetfölötti egységek 190
a) Vallásos közösségek. Kultúrkör 190
b) Az emberiség 194
C) VÉGSŐ AKKORDOK.
12. Hová tartozik a mai egyén? 196
13. A közösségek rangsora 200
14. Miért szükséges a közösségek kiegészítése? 203
15. Példák a nevelés szociológiájából 210
III. RÉSZ.
A MAI TÁRSADALOM KÜLÖNLEGES VONÁSAI.
1. Bevezetés 216
2. Tárgyak szerepe a társas érintkezésben 216
3. Nagyméretűség. A tömegesség 218
4. A sokaság jelleme 219
5. A szükségletek forradalma. A kereskedő, mint nagyhatalom 223
6. Individualizálódás, vagy atomizálódás? 226
7. Ismertség és névtelenség 228
8. A társadalomszemlélet modern zavarai 230
9. Városiasodás és ál-városi övezetek 232
10. Mobilizmus és újnomádság. Turizmus 233
11. A gyors életritmus hatása az érintkezésre 235
12. A közösségektől a gépies szervezetek felé 236
13. A társadalom "összehozásának" mai alakjai 238
14. Visszatekintés. A fejlődési fok 241
IV: RÉSZ.
ALAKTALAN CSOPORTOK.
1. Bevezetés 243
2. A tömeg. A sokaság 247
3. A közönség. A közvélemény és a sajtó 253
4. Jegyzet az irodalom szociológiájáról 263
5. Élvező csoportok 264
6. Személyes kiscsoportok. A barátság. A társaság 266
7. Személyek "uszályai" 269
8. Alaktalan érdekszövetkezések 271
9. A klikk. A politikai szekta 272
10. A nemzedék. Az elit 275
11. Az alaktalan csoportok szerepe és jelentősége általában 282
MESTERSÉGES SZERVEZETEK (ORGANIZÁCIÓK).
1. A szervezetekről általában 288
2. Gazdasági szervezetek 293
3. Foglalkozási körök érdekképviselete 299
4. Szellemkulturális célegyesületek és intézetek 302
5. Érintkezési egyesületek. Kaszinók 305
6. Politikai egyesülések. Pártok 306
VI. RÉSZ.
AZ ÁLLAMRÓL.
1. Bevezetés, Az állam és egyház, mint történeti jelenségek 309
2. Az államtan realisztikus irányú fejlődése 312
3. Az ú. n. szuverénitás 319
4. Az állam és a közösség viszonya 323
5. A területi és a népi elv ma 328
6. A jog és az állam 330
a) Bevezetés 330
b) A jog eredetéről és társadalmi alapjáról 330
c) A közakarat összetevőiről 336
d) A jog, mint érték és valóság 339
7. Az állam működési köre 341
a) Az állam működési körének bővülése 341
b) Az állam funkciókörének tagolása 345
c) A külpolitika (diplomácia) elsőbbségének alapjai 346
d) Önvédelem és önkifejtés kapcsolata 348
e) Az állam rendtartó és fejlesztő szerepe 349
f) Az állam a gazdaságpolitikában 351
g) Művelődéspolitikai tevékenység 352
h) Társadalompolitikai feladatok 353
i) Népbiológiai feladatok 354
j) A hadsereg szociológiája 355
8. Az állam nem-hivatalos szervei; belenövése a gazdasági szervezetekbe 359
9. Az állam személyzete 361
10. Az államok közti viszonyokról 364
11. Visszatekintés. A társadalmi tényezők rangsora az állam nézőpontján 365
VII. RÉSZ.
AZ EGYHÁZRÓL.
1. Az egyház jelentőségéről 371
2. Az egyház, a „közösség" és az állam viszonya 378
Néhány szó a szociológia tanulmányáról 383