A magyar jobboldali hagyomány, 1900-1948
A politikai ideológiákat, pártokat és pártviszonyokat leíró, értelmező és kategorizáló fogalmaink közül a két legáltalánosabb és leggyakrabban használt: a jobboldal és a baloldal. E két fogalom felruházása politikai tartalommal a nagy francia forradalom időszakáig nyúlik vissza. Jobboldaliaknak akkor azokat nevezték, akik a király jogait, illetve általában a régi rendet védték, és a nemzetgyűlés elnökétől jobbra foglaltak helyet. A jobboldaliság fogalma azóta többször átértelmeződött, és az idők folyamán igen sokrétűvé vált. A kötet e gazdag hagyomány egyetlen szeletét veszi górcső alá: az 1900 és 1948 közötti magyar jobboldaliságot.
Tartalom
Romsics Ignác: BEVEZETÉS. AZ EURÓPAI ÉS A MAGYAR JOBBOLDAL ALAPTÍPUSAI 7
Ifj. Bertényi Iván: A SZÁZADELŐ POLITIKAI IRÁNYZATAI ÉS TISZA ISTVÁN 34
Püski Levente: VÁLASZTÁSI RENDSZER ÉS PARLAMENTARIZMUS A HORTHY-KORSZAKBAN 73
Olasz Lajos: A KORMÁNYZÓI JOGKÖR 102
Turbucz Dávid: A HORTHY-KULTUSZ 138
Ablonczy Balázs: BETHLEN ISTVÁN ÉS TELEKI PÁL KONZERVATIVIZMUSA 167
Spannenberger Norbert: A POLITIKAI KATOLICIZMUS 186
Békés Márton: A LEGITIMISTÁK ÉS A LEGITIMIZMUS 214
Vonyó József: GÖMBÖS GYULA JOBBOLDALI RADIKALIZMUSA 243
Paksa Rudolf: SZÉLSŐJOBBOLDALI MOZGALMAK AZ 1930-AS ÉVEKBEN 275
Ungváry Krisztián: SZOCIÁLPOLITIKA, MODERNITÁS ÉS ANTISZEMITIZMUS IMRÉDY BÉLA POLITIKÁJÁBAN 305
Kerepeszki Róbert: A TURUL SZÖVETSÉG 341
Ujváry Gábor: KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KULTÚRPOLITIKÁJA 377
Romsics Gergely: TÖRTÉNETPOLITIKAI GONDOLKODÓK 414
Gyurgyák János: SZÉLSŐJOBBOLDALISÁG A NÉPI MOZGALOMBAN 449
Zeidler Miklós: REVÍZIÓS TERVEK ÉS IRREDENTA KULTUSZ 474
Egry Gábor: ERDÉLY-KÉPEK ÉS MÍTOSZOK 506
Nicolas Bauquet: A MINDSZENTYZMUS 534
A KÖTET SZERZŐI 557
NÉVMUTATÓ 561
