A lakóház művészete

Előszó
Részlet:

Régi közmondás mondja: Madarat tolláról, embert barátjáról ismerheted meg. Én pedig azt mondom: bemegyek a házadba, megnézem az otthonodat és megmondom: ki vagy. Minden egyes embert, de minden emberfajtát, minden időben egész teljességében jellemezte a legközelebbi, legállandóbb és legsajátosabb tulajdona: a háza. És ha - ami a mai világban már igen-igen gyakori - sok ember nem él, vagy nem élhet a maga házában, hát ez a házatlan, állandó otthontalan volta már maga is meglátszik az emberen. És nem véletlen dolog, hogy a mai nagyvárosok ipari munkássága sokkal könnyebben változtatja szokásait, cseréli nyelvét, nemzetét és hazáját, mint a földműveléssel foglalkozó nép. A ház és haza hasonlatos szavak, de értelmükben is van sok közösség. A házam a legszűkebb hazám, a családom a legszűkebb nemzetem. Amikor van házam, amihez minden erőmmel ragaszkodom, akkor jobban érezhetem a hazához, a földhöz való ragaszkodást, mert a házam abban a hazában benne van.