| Bevezetés: Mi a filozófia? |
9 |
| Az ókor: a filozófia kifejlődése |
14 |
| Az ókori Kelet |
15 |
| Egyiptom és Mezopotámia |
15 |
| India |
16 |
| Kína |
17 |
| Az antik filozófia kezdetei |
19 |
| Az ióniai természetbölcselet |
21 |
| A dél-itáliai-szicíliai természetbölcselet |
22 |
| Az antik fölvilágosodás |
24 |
| A szofisták filozófiája |
25 |
| Az atomista filozófia |
27 |
| Az athéni klasszikus filozófia |
30 |
| Szókratész |
30 |
| Platón |
33 |
| Az antik filozófia vége |
44 |
| Az epikureusok és a szkeptikusok |
45 |
| A cinikusok és a sztoikusok |
47 |
| Az újplatonizmus |
50 |
| A kereszténység és a középkori filozófia |
56 |
| A kereszténység |
56 |
| Zsidó források |
57 |
| Antik források |
58 |
| A patrisztika |
58 |
| A dogmatikai harcok |
59 |
| Az egyházatyák filozófiája |
62 |
| A skolasztika |
63 |
| A skolasztika kezdetei |
64 |
| A korai skolasztika |
67 |
| A skolasztika virágkora |
68 |
| A késői skolasztika |
73 |
| Az újkori filozófia kezdetei |
78 |
| Reneszánsz és reformáció |
79 |
| A modern természettudományok megalapozása és a reneszánsz természetfilozófia |
79 |
| Humanizmus, reformáció és a reneszánsz társadalomfilozófia |
83 |
| Az újkori filozófia megalapozása |
89 |
| Bacon: az empirizmus |
89 |
| Descartes: a racionalizmus |
93 |
| Pascal: a szentimentalizmus |
96 |
| Az újkori filozófia első nagy rendszerei |
97 |
| Hobbes: a testek |
98 |
| Spinoza: Isten vagy a természet |
100 |
| Leibniz: a monászok |
105 |
| A fölvilágosodás |
110 |
| Brit empirizmus és utilitarizmus |
111 |
| Locke: materialista szenzualizmus |
111 |
| Berkeley és Hume: idealista szenzualizmus |
113 |
| Mandeville, Smith és Bentham: az utilitarizmus |
115 |
| Francia racionalizmus és "értelmes egoizmus" |
117 |
| Bayle, Voltaire és Montesquieu: a deizmus |
118 |
| La Mettrie és Holbach: mechanikus materializmus és ateizmus |
120 |
| Helvétius, Diderot és Concordet: az értelmes egoizmus problémája |
122 |
| Svájc, Itália, Németország: szentimentalizmus és historizmus |
125 |
| Rousseau: a szentimentalizmus |
125 |
| Vico és Herder: a historizmus |
128 |
| A német klasszikus filozófia |
132 |
| Kant: "kritikai" idealizmus |
133 |
| "Kopernikuszi fordulat" a filozófiában |
135 |
| A "magábanvaló dolog" és az "általábanvett tudat" |
138 |
| A "gyakorlati ész" követelményei |
139 |
| Fichte: "szubjektív" idealizmus |
148 |
| Hegel jénai korszaka és "A szellem fenomenológiája" |
150 |
| A hegeli "objektív" idealizmus rendszere |
154 |
| Hegel történelemfilozófiája és dialektikája |
157 |
| A polgári filozófia vége |
162 |
| A pozitivista tudományfilozófiák |
164 |
| A természettudományos materializmus |
164 |
| A klasszikus pozitivizmus |
165 |
| A pragmatizmus és a logikai pozitivizmus |
167 |
| Az irracionalista életfilozófiák |
169 |
| Schopenhauer és Kierkegaard |
170 |
| A századforduló: Bergson, Nietzsche, Spengler |
173 |
| Az exisztencializmus |
175 |
| A klasszikus filozófiai hagyomány |
179 |
| Újkantianizmus és újhegelianizmus |
179 |
| Modern vallásos filozófiák |
182 |
| Wittgenstein: a hagyományos filozófia megszüntetése |
185 |
| A marxizmus és a filozófia meghaladása |
190 |
| Marx és Engels: a marxizmus megalapozása |
191 |
| A marxizmus forrásai |
191 |
| A polgári társadalom anatómiája |
914 |
| A filozófia meghaladásának programja |
201 |
| A századforduló marxizmusa és a leninizmus |
205 |
| A II. Internacionálé irányzatai és fölbomlása |
206 |
| Lenin és a leninizmus |
216 |
| A XX. század marxizmusa |
216 |
| Az úgynevezett "marxizálás" |
216 |
| Az alkotó marxizmus lehetőségei |
219 |
| Befejezés: mire való a filozófia? |
226 |
| Időrendi táblázat |
230 |
| A fontosabb filozófiai művek jelentése |
246 |
| Mutató |
249 |
